A sarki olvadás miatt jött a márciusi tél

Káoszt okozó havazás Magyarországon és Ukrajnában, tükörjég a németországi utakon, több tízezer lakás áram nélkül Nagy-Britanniában. Számos klímakutató az Északi-sarkvidék olvadásával hozza kapcsolatba az egész Európában harapós márciusi időjárást.
A Jeges-tenger jégtakarója történelmi minimumra csökkent 2012 szeptemberében. Az USA Nemzeti Hó- és Jégközpontja (NSIDC) hétfői adatai szerint az ilyenkor előfordult minimumhoz közelít a jégtakaró kiterjedése. Az olvadás miatt melegszik az óceán és fölötte a levegő is, ennek összhatásaként pedig megváltozik az egész északi félgömböt átfogó futószelek (jet stream) áramlása, amelyek kilenc kilométeres magasságban fújnak, általában 200-250 kilométer/órás sebességgel. Emiatt pedig az eddigieknél még messzebbre eljut délre a sarkvidéki levegő – mondta Jennifer Francis, a Rutgers Tengerbiológiai Intézet kutatója a The Guardian brit napilapnak.
A jet stream közrejátszott a március 15-i hókáoszt okozó földközi-tengeri ciklon megerősödésében is az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint. A futószél éppen március 14-én fújt 350 kilométer/órás sebességgel a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött. A formálódó ciklon fokozta a szél sebességét, de a futószél is erősítette a ciklont, így aztán tartós hóvihar érte el Magyarországot.
Az olvadás miatt valószínűleg gyakoribbak lesznek az extrém időjárási események – erről Jennifer Francis és Stephen J. Vavrus már tavaly februárban közölt tanulmányt a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban. A cikk megállapításaival Vlagyimir Petukov, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa is egyetért, aki szintén arra az eredményre jutott, hogy az olvadás megváltoztatja a futószelek áramlását.
A klímakutatók szintén az olvadással magyarázzák, hogy Európa-szerte miért volt olyan szokatlanul meleg 2012 márciusa. Mind a két jelenség mögött az áll, hogy a jég eltűnésével olyan tengerfelületek befolyásolják a nagy léptékű időjárási jelenségeket, amelyeknek a szerepe eddig elhanyagolható volt.
„A megszokottnál szélsőségesebben alakul a hőmérséklet és a csapadék mennyisége is” – mondta erről Sir John Beddington, a brit meteorológiai szolgálat tudományos főtanácsadója a The Guardiannek. „Ez azt jelzi, hogy többször lesz szárazság, több lesz az árvíz, többször csap ki a tenger a partra és több lesz a vihar.”
Forrás: origo.hu