A szívritmuszavar gyakori okai

Életmódbeli és genetikai okai is lehetnek a szívritmuszavarnak, de egyes betegségek is okozhatják az aritmiát. Dr. Sztancsik Ilona kardiológus-aneszteziológus segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

Mi szabályozza a szívverést?
A szívünk négy részből áll: két felső pitvarból és két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát tulajdonképpen egy „természetes pacemaker”, a szinuszcsomó felügyeli, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A szinuszcsomó percenként 60-100 elektromos impulzust produkál, beindítva ezáltal a szívdobbanásokat. Az impulzusok ugyanis arra késztetik a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak.

Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van. Rendszerint ez az egyetlen útja a jeleknek, hogy a pitvarokból a kamrákig jussanak, majd onnan vért pumpáljanak a tüdőbe vagy a test többi részébe.

Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok – például fertőzés, lázas betegség, pajzsmirigybetegség – miatt gyorsabb vagy lassúbb működésre vált, a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni. Számos szívbetegség okozhatja a szívritmuszavart, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.

13 ok, ami szívritmuszavarhoz vezethet:

1. családi hajlam
2. cukorbetegség
3. túl sok koffein vagy alkohol fogyasztása
4. magas vérnyomás
5. dohányzás
6. pajzsmirigy-alulműködés vagy -felülműködés
7. alvási apnoe
8. bizonyos gyógyszerek és étrend-kiegészítők (mindig olvassuk el a betegtájékoztatót)
9. tudatmódosító szerek
10. koszorúér-betegség
11. változások a szív felépítésében (például kardiomiopátia)
12. előző szívinfarktus miatt károsodott szívizomszövetek
13. éppen zajló szívinfarktus

Mikor kell segítséget kérni?
Három fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni. Az egyik, ha a családban többeknél jelen volt, jelen van bármilyen szívbetegség. Ilyenkor természetesen évente, kétévente hasznos egy általános kardiológiai kivizsgálás. Ez még akkor is fontos, ha az illető tünetmentes, hiszen a szívritmuszavar például gyakran így „rejtőzködik”. Ugyanilyen szükséges a szűrés, ha valaki olyan életmódot folytat, amely szívproblémákra hajlamosíthatja, például sok stressz éri, függőségei vannak, vagy éppen magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel az anamnézisében.

A kardiológiai vizsgálatok elvégzésének harmadik oka, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint a felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés. Bármilyen indikációról is legyen szó, számos eszközös vizsgálat áll rendelkezésre a szívritmuszavar diagnosztizálására. Ha ez sikerül, megkezdődhet a kezelés, amellyel akár a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát is minimalizálni lehet.