A világ legértelmetlenebb időzónái

Az idő fogalma nem egyszerű, és ez nem csak egy elcsépelt filozófiai állítás: a 17. században merült fel először tudományos berkekben, hogy érdemes lenne valamit kitalálni arra, hogy mennyi a pontos idő. A greenwich-i értelemben vett időszámítást 1675-ben vezették be, ám mivel minden országnak saját joga eldönteni, hogy melyik időzónához tartozzon, páran egészen érdekes zónába kerültek.

Elméletileg minden időzónát hosszúsági körök szerint határolják be, a valóságban azonban politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Sőt, a dolog még bonyolultabb, mert az országok néha minden logikát nélkülöző időzónát választanak. Az időt egyébként a koordinált világidőhöz mérik, az etalon az angliai greenwich-i idő, Magyarország ehhez képes +1 órával előrébb van – erről szólt az M5 Különóra című műsora.

Kína

A Kínai Kommunista Párt soha sem a finomságáról volt híres, ezt már többször is bebizonyították. Az időzónákban is sikerült nagyot alkotniuk, annak ellenére, hogy a földrajzi elhelyezkedést tekintve akár 4 időzóna is lehetne az országban, a párt úgy döntött, Kínának elég egyetlen időzóna is. Az persze részlet kérdése, hogy Kína nyugati felében ezért csak délelőtt 10 körül kel fel a nap és nyáron előfordul, hogy éjfélkor még mindig teljesen világos van. Azt egyelőre nem sikerült kinyomozi, vajon milyen logika szerint járnak dolgozni az emberek. Például, a pékek a hajnali naplementében sütik a kenyeret? Plusz érdekesség, hogy Afganisztán és Kína között van a világ legnagyobb időbeli különbsége, ha átlépjük a két ország között húzódó határvonalat, 3 és fél órával kell átállítanunk óráinkat.

A különcök

Bár az időzónák döntő többsége között egy órás eltérések vannak, néhányan ország és tartomány úgy döntött, hogy inkább csak egy fél órával tolják el az időt. Indiában, Ausztráliában, Kanadában és a már előbb említett Afganisztánban is van olyan régió, amely fél órával tolja el a pontos időt. Sőt, Ausztráliában olyannyira kaotikus a helyzet, hogy az ország egyik fele használ téli/nyári időszámítást, míg a másik fele nem. A legnagyobb különc jó eséllyel Nepál, akik UTC+5:45 zónában vannak, azaz itt háromnegyed órás időeltolódás van.

Akiket elvágott a dátumválasztó

Valahol meg kellett húzni a Föld dátumválasztó vonalát, ahol elkezdődhet az új nap. A Csendes-óceán logikus pontnak tűnt, hiszen itt nagyon kevés ember él, így itt zavar a legkevesebb vizet, ha meghúzzuk azt a bizonyos dátumválasztót. Na persze a kis szigetlakókat erről elfelejtették megkérdezni. Kiribati szigeteinek egy része sokáig angol, míg a másik amerikai gyarmat volt. Mivel épp itt húzódott a dátumválasztó, a szigetek egyik fele ide, a másik a túloldalra esett. Miután Kiribati függetlenné vált, ez elég problémás helyzetet eredményezett, nagyjából olyan volt, mintha a Dunától nyugatra csütörtök lenne, míg keletre mindig eggyel hátrébb járnának. Ezért Kiribati egységesen átlépett a keletre eső időzónába, így minden új nap itt kezdődik először el először.