Kezdőlap » Kárpátalja » Színes » Beregszász szülötte fedezte fel azt a mesterséges molekulát, amely megmagyarázhatja az élet keletkezését a Földön

Beregszász szülötte fedezte fel azt a mesterséges molekulát, amely megmagyarázhatja az élet keletkezését a Földön

Beregszászban több híres ember is született. Közéjük tartozik az ismert amerikai kémikus, Julius Rebek (Rebek Gyula), aki idén töltötte be a 68. életévét. Az amerikai kémikusok egyesülete által neki ítélt magas rangú elismerés, a Nichols Medal Award 2011 díjátadóján modern Einsteinnek és molekuláris építésznek nevezték. Rebek doktornak már régen Nobel-díjat jósolnak azokért a munkáiért, amelyek hozzájárultak a ma népszerű nanotechnológiai kutatásokhoz. Sajnos Rebek Gyula egyszer sem járt szülővárosában, melyet hathónapos korában hagytak el szülei.
Ifjabb Julius Rebek 1944. április 11-én született Beregszászban, amely akkor még Magyarország területéhez tartozott. Az év áprilisában kezdődött el a zsidó lakosság tömeges gettóba hurcolása, de ez Rebekéket – magyar nemzetiségűek lévén – nem érintette. Októberben azonban a várost megszállták a szovjetek, akiket a város lakosai közül senki sem tartott felszabadítóknak. Az akkor 30 éves fiatal ügyvéd, Rebek Gyula nehéz döntést hozott: feleségével, Évával és alig pár hónapos gyermekükkel, Gyulával külföldre menekültek. Magyarországon keresztül egy ausztriai menekülttáborba jutottak. Ilyen körülmények között voltak kénytelenek maradni csaknem öt hosszú éven át, mezőgazdasági munkákból keresve meg a mindennapi kenyérre valót. 1949-et írtak, amikor a családnak a Nemzetközi Egyházi Segélyszolgálatnak köszönhetően sikerült támogatót találniuk, akinek a meghívására Amerikába költözhettek. Úgy tűnt, csoda történt: a Rebek család a karácsonyt már a Kansas állam-beli Perry városkában tölthette. Ifjabb Rebek Gyula, a világhírű professzor, a kaliforniai biokémiai intézet igazgatója így emlékszik vissza azokra az időkre: „Egyáltalán nem hasonlított arra a mesére, amelyet a szüleim álmodtak. A támogatónk valószínűleg úgy vélte, ingyen szolgáltatásokra tett szert velünk. Édesapám ügyvédi diplomája ellenére mindennapos, nehéz fizikai munkára kényszerült.” Csak hat hónap elteltével, a helyzetről tudomást szerezve, keresett az egyházi segélyszervezet új otthont a Rebek családnak Topec város munkásnegyedében. 1995-ben Rebekék megkapták az amerikai állampolgárságot, a férfi családtagok angolosították a nevüket. Az apa három év elteltével magánvállalkozást nyitott, így sikerült az Európában maradt szülőket is áttelepíteni.
A 2005-ben a 91 évesen elhunyt idősebb Rebek Gyuláról és az őt hat év múlva, szintén 91 évesen követő feleségéről úgy írtak nekrológjukban, mint „ideális amerikaiak, akik mindent megtettek azért, hogy egy szabad országban élhessenek, és büszkélkedtek azzal, hogy megvalósították álmaikat Amerikában.” Két fiuk karrierje is sikeresen alakult: Paul fogorvos, ifjabb Julius pedig világhírű kémiatudós lett.
Rebek mesterséges molekulája ünnep a darwinisták számára
A kis Julius már iskoláskorában rajongott a kémiáért; tanára csodálkozott azon, hogyan tud ez a magyar családból származó kisfiú ilyen könnyen eligazodni ebben a bonyolult tudományban. Valójában Gyula építész szeretett volna lenni. Lehet, hogy így is történt volna, ha tanulmányai elvégzése után nem ajánlottak volna a tehetséges hallgatónak laboratóriumi állást, ami mindent eldöntött. „Ez az jelentette, hogy légkondicionált laboratóriumban dolgozhatok házfestés helyett, úgyhogy azonnal megragadtam a lehetőséget” – meséli Rebek.
Julius Rebek Kansas államban végezte egyetemi tanulmányait, 1970-ben pedig a szerves kémia doktora lett a massachusettsi technológiai intézetében. 1970—76. között a kaliforniai egyetem professzor-asszisztenseként dolgozott, majd a pittsburghi egyetemen folytatta saját kutatásait, és tette meg első felfedezéseit a molekuláris szférában.
A tudós 1989-ben fejlesztette ki az első mesterséges (szintetikus) molekulákat, amelyek képesek a regenerációra, sőt, a mutációra is, igaz, egyelőre csak laboratóriumi körülmények között. Ez az akkoriban hihetetlennek tűnő felfedezés heves reakciókat váltott ki nemcsak a tudományos szférában. A molekula, melyet Rebek AATE-nek nevezett el, két, fehérjére és nukleinsavra emlékeztető komponensből áll. Az AATE kloroformmal és néhány más anyaggal vegyülve újabb AATE-molekulák kialakulásának mátrixává válik. „Csak egyszerűen tudni akartam, képes vagyok-e erre” – emlékszik vissza Rebek.
A szenzációra azonnal felfigyeltek az evolúciós elmélet tudósai (többek között Richard Dawkins), akik ebben a kísérletben ékes példáját látták annak, hogyan alakultak ki önmagukból az első molekuláris struktúrák a földi élet születésekor. Egyes újságok az evolúció titkának megfejtéseként értékelték a felfedezést. Különösen az ateisták és a darwinisták örvendtek a kutatások eredményeinek elméleteik alátámasztását látva bennük.
Egyes kutatók Rebek kémiáját túl mesterségesnek, műnek tartják. G. Joyce a Scientific American-ben így nyilatkozott Rebek munkájáról: „Csak mesterséges, sajátosan létrehozott körülmények között képesek a szaporodásra (ti.: az AATE-molekulák), de ami ennél is fontosabb, hogy ezt túlságosan pontosan teszik. Mutáció nélkül a molekulák nem képesek az evolúcióra a szó darwinista értelmében.” „Nem látom be, milyen közük lehetne a földi élet kialakulásához” — vélte Lesley Orgel.
Julius Rebek hallgatói körében a NicholsMedalAward 2011 átvételét követően
A molekuláris építész követendő példa
Mindezek ellenére ifj. Julius Rebek felfedezése ihletett más kutatókat is a ma oly nagy népszerűségnek örvendő nanotechnológia világában. 1996-ban a tudóst felkérték a Scripps Intézet frissen alakult biokémiai részlegének igazgatói posztjára.
„Rebek laboratóriuma nagyon fontos, komoly, mondhatni fundamentális tudománnyal foglalkozik” – mondja az ungvári Roman Szeljancsin, a japán Kitakyushu egyetem munkatársa. „Már hallgatóként a peptidek kémiájával foglalkozott (rövid aminosav polimerek), doktori disszertációját is ebben a témában védte meg. Ezt követően kezdett el érdeklődni a kémiai reakciók melléktermékeként képződő anyagok iránt, és fedezett fel egy eljárást, amelynek segítségével megkülönböztethetőek. Ez a munka jelentette a köztes fázist Rebek mai laboratóriumi kutatásai és a legelső felfedezései között. Egy szakszóval ezt molekulafelismerésként lehetne meghatározni (molecular recognition), amely a szintetikus kémia igen jelentős és fontos területe. A molekulafelismerés rendszerének sikeres kidolgozása korlátlan teret nyitna e rendkívül fontos módszer alkalmazásának az iparban, az ökológiában, az egészségügyben, sőt a hétköznapi életben is. Julius Rebek kétségkívül kiváló tudós, s egyben követendő példa.”
„Munkám jelentős része jelenleg a laboratóriumban zajlik, de rendkívül örülnék annak, ha a módszerek, amelyeket felfedezünk, megtalálnák gyakorlati felhasználásuk útját a világban” – mondja a tudós. Érdekes, hogy nanotechnológiai laboratóriumi kutatásainak megrendelői között van az amerikai védelmi minisztérium is, hiszen a szintetikus molekulák képesek kimutatni és semlegesíteni a mérgező anyagokat.
A 68 éves Julius Rebek a maga területén az elmúlt évtized legjelentősebb 20 tudósa közé tartozik. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának rendes tagja 1994-től, de sorai között tudja a brit királyi kémikustársaság is, tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának (2001) és az Európai Tudományos Akadémiának (Academia Europaea, 2005). Számos díj és elismerés tulajdonosa, tanítványai közül sokan léptek nyomdokaiba.
A kárpátaljaiak számára származása miatt érdekes, de a család története valószínűleg senkit sem hagy hidegen. Julius Rebek egyértelműen követendő példa.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden iskoláskorban kezdődik. Dr. Rebek így emlékszik vissza: „Az iskolában a fémfeldolgozás és a rajzolás voltak a kedvenc tantárgyaim. Megihlettek és érdeklődésre serkentettek az építészet iránt, és valójában ez is az, amivel most foglalkozom, csak éppen molekuláris szinten.”
A helytörténészek következő feladata lehetne annak a beregszászi háznak a felkutatása, ahol valaha a Rebek család élt. Akkor is megfontolandó lenne egy emléktábla elhelyezése, ha a beregszászi születésű Julius (Gyula) Rebek nem kap Nobel-díjat a közeljövőben. Sok sikert kívánunk neki!

A mukachevo.net nyomán

More in Beregszász
Amikor megérint advent varázsa

Advent második vasárnapján a Beregszászi 4. Számú Bendász István Cserkészcsapat negyedik alkalommal rendezte meg hagyományos adventi kézművesnapját és játszóházát, melynek...

Close