Ezért van bölcsességfogunk

A bölcsességfogaknak a legtöbb ember inkább a kárát látja, mint a hasznát, így sokakban felvetődhet a kérdés: van-e egyáltalán bármi értelme a létezésüknek?

Bölcsességfognak a fogsorban utolsó, 8-as fogat nevezzük. Összesen 4 van belőle, kettő az alsó és kettő a felső fogsor végén. 18 és 25 éves kor között töri át a fogínyt, a nevét pedig onnan kapta, hogy a közhiedelem szerint ebben a korban van a legtöbb tudás birtokában az ember.

Sok gondot okozhatnak
Aki szerencsés, annak az összes bölcsességfoga szépen kinő, beállnak a sorba a többi fog mögé, és még hasznukat is veheti. Sajnos azonban az ilyen esetekből van kevesebb, a többség ugyanis nagyon megszenvedi a létezésüket. A bölcsességfogaknál különösen nagy az esély, hogy csak félig nőnek ki, ami ínybetegséghez, a nagyőrlők sérüléséhez, fertőzéshez, fogszuvasodáshoz vezethet. Ha a probléma nagyon súlyossá válik, akár műtétre is sor kerülhet.

A kellemetlenségek egyik fő oka, hogy nincs elég hely a bölcsességfognak, mert mire megérkezik, az állkapocs hátsó részét már elfoglalják az első és második nagyőrlők. Így ahelyett, hogy rendeltetésszerűen előbújna, bent ragad az ínyben. Az állkapocs átlagosan 18 éves korig növekszik, tehát mire az első bölcsességfog megérkezik, jó eséllyel már fix helyre kellene be-, illetve kifurakodnia. Ez a fix hely pedig az idők során összezsugorodott, olvasható a cikkben.

Egyes elképzelések szerint azért is lett idővel kisebb a mérete, hogy helyet biztosítson az emberi fejlődés során egyre nagyobbá növő agynak. Egy másik ok a modern étrend lehet. Míg régen az állkapcsunknak nehezen fogyasztható ételekkel, például nyers húsokkal kellett megküzdenie, manapság inkább puha és könnyen elrágható ételeket eszünk, így az állkapocscsontok se fejlődnek és nőnek meg annyira, mint amire képesek lennének.

Nem mindenkinek nő ki
Érdekesség, de olyanok is vannak, akiknek egyáltalán nem nő ki a bölcsességfoguk, vagy nem mind a négy bukkan elő. Bár a kutatók továbbra sem tudják, hogy ezek az egyéni eltérések minek köszönhetőek, bizonyos eredmények arra mutatnak, hogy a nőknél kisebb az esély a megjelenésükre. Felmérések szerint a felnőttek 53 százalékának van legalább egy bölcsességfoga, és a férfiaknak nagyobb valószínűséggel, mint a nőknek.