Gazdasarok: Készüljünk a faültetéshez

Miközben még javában folyik a szüret, eljött az ideje, hogy felkészüljünk kertünkben, gyümölcsösünkben a facsemeték és a szőlőoltványok ültetéséhez. A szüretről, az aktuális teendőkről és a faültetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókról Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Milyen az idei szőlőtermés?

– Jónak mondható. A legtöbb gazda már megkezdte a késői érésű szőlők szüretelését. Szerencsére idén elkerültek bennünket a komoly betegségek, s a nagyszerű időjárásnak köszönhetően az érési folyamat is szépen halad. Nagyon jók a cukorfokok, a savtartalom. Magam a leánykát, a biankát 25 mustfokkal szüreteltem, s a muskotály is 21 fokos. Mint köztudott, ha a must cukorfoka 21 fok, akkor 12,2 százalék alkoholtartalmú bort kapunk, ami ideálisnak mondható.

Ami az aktuális teendőket illeti, a szemzést most már fejezzük be, mert „nem adja a héját” az alany. Esetleg CHIP-szemzéssel próbálkozhatunk még. A napokban várható némi eső, ezért előfordulhat, hogy a növények még megszívják magukat nedvességgel, ami elősegíti a szemzést.

– Hogyan fogjunk hozzá a gyümölcsfák ültetéséhez?

– Először is, meg kell határoznunk az ültetendő fák helyét. Érdemes alaposan végiggondolni, hogy mit, hova ültessünk, vegyünk figyelembe minden szóba jöhető szempontot. Például a magas növésű fafajtákat, amilyen a cseresznye vagy a dió, mindig ültessük a gyümölcsös vagy kert nyugati oldalára, hogy ne árnyékolják be délig a területünket. Vegyük figyelembe persze, hogy ilyenkor a szomszéd kertjére is árnyékot vethet a fánk, ezért a nézeteltérések, viták elkerülése végett ültessünk a telekhatártól legalább 3-4 méterre. Az őszibarackot, a meggyet ugyanakkor bátran ültethetjük a keleti oldalra is.

Nagyon fontos a megfelelő tő- és sortávolság megválasztása. A szőlőnél a tőtávolság 1,20 méter legyen, a sortávolság pedig legalább 1,50 méter, de ez az utóbbi távolság a művelési módtól függően változhat. Ha például magas kordonrendszert alakítunk ki, akkor a két méter magas lugashoz kétméteres sortávolság ajánlott, hogy az egyik sor ne árnyékolja majd a másikat. Gépi művelésnél általában 2,5 méteres a sortávolság, bár traktort a kisebb gazdaságokban, kertekben ritkán alkalmaznak.

A kisebb növésű gyümölcsfák esetében 4×4 méter az ajánlott ültetési távolság, de egy cseresznye- vagy diófa esetében számolnunk kell azzal, hogy idővel nagyra nőnek, ezért ilyenkor a 6–8 méter a javallott.

Az ültetést egyébként tanácsos október végére időzíteni. Ha nagyon téliesre fordulna az idő, kissé hamarabb is elvégezhetjük ezt a munkát.

– Hogyan történik maga az ültetés?

– Ilyenkor már hozzáláthatunk az ültető gödrök kiásásának. Mindig azt ajánlom, hogy vájjunk a gyümölcsfacsemetéknek 50x50x50 cm-es gödröket, a szőlőnek elég valamivel kisebb, kb. 40x40x40 cm-es. Az ásáskor előkerülő földet halmozzuk két csomóba a gödör két oldalán: az egyikbe kerül a talaj felső, humuszban gazdagabb rétege, a másikba a mélyebben fekvő földet lapátoljuk. Amikor azután sor kerül a facsemeték elültetésére a földet fordított sorrendben lapátoljuk vissza, vagyis a felső, humuszban gazdag, tápdús talajréteg kerül a gyökerekre, s az alsó réteggel fejezzük be a gödör betemetését. A gödröket egyébként javallott legalább egy-két héttel az ültetés előtt kiásni, hogy az őszi esők alaposan átnedvesítsék a talajt a gödör fenekén is, ami később nagyban elősegíti a gyökerek megfoganását, a tápanyagfelvételt. Ebből a megfontolásból hosszantartó szárazság esetére azt javasolnám, hogy ültetés előtt alaposan, több vödör vízzel öntözzük be a gödör talaját.

A gyümölcsfáknál az ültető gödör aljára tegyünk trágyát, erre egy réteg föld kerül, majd ezután következik a facsemete, amelyet a gödör közepére ültetünk. A szőlőt a gödör falához közel ültetjük, mivel a trágyát egy réteg földdel elválasztva a gyökér mellé tesszük. Fontos, hogy a gyökerek se a szőlőnél, se a gyümölcsfáknál ne érintkezzenek a trágyával, mert ha beüt egy aszályosabb időszak, a tömény trágya megégetheti a zsenge gyökereket. Egyébként se a szőlőt, se a gyümölcsfát nem kell félteni, a szigetelésként használt föld ellenére gyökerei idővel úgyis „megtalálják” a trágyát.

– Milyen trágyát javasol ültetéshez?

– Gyümölcsfák és szőlő ültetésére legjobb az érett istállótrágya. A szőlő kevésbé érzékeny az istállótrágya érettségére, gyümölcsfák ültetéséhez viszont lehetőség szerint egyáltalán ne használjunk egészen friss trágyát. Sertéstrágyából kimondottan csak a kétéves trágya használata javasolt, mivel nagyon savanyú, ami rossz hatással lehet a növényeinkre. Felhasználhatjuk a baromfitrágyát is, de csak kisebb mennyiségben, ugyanis hétszer olyan erős, mint az istállótrágya, s ha túl sokat adunk belőle, megéghetnek a növény gyökerei. Amennyiben mégis kénytelenek vagyunk friss trágyát használni, ássuk az ültető gödröt néhány centiméterrel mélyebbre, s az aljára kerülő trágyára szórjunk legalább 10 centiméteres földréteget, s azt jól tapossuk meg, mielőtt rákerülne a fácska. Faültetésnél legyünk alaposak, hogy a viharos szelekkel szemben is kitartson a facsemeténk. Ugyanakkor ne fullasszuk meg a gyökérzetet a földdel. Nem szükséges a gödröt túltömni, elegendő csupán könnyedén megdöngölni a talajt.

– Tanácsos-e locsolni, esetleg metszeni az ősszel frissen ültetett facsemetéket?

– Amennyiben nagyon száraz a föld, esetleg kaphat egy kis vizet a facsemete, de semmiképpen sem szabad sok vizet kijuttatni az évnek ebben a szakában. Általában egyáltalán nem ajánlott a facsemeték őszi locsolása, mert a fagyok beálltával – különösen, ha hómentes a tél, a túl vizes föld jobban, mélyebben átfagy, s így sérülhetnek a fiatal fácska gyökerei is. Miután az ültetést követően néhány hét alatt a facsemete körül, az ültetési gödör helyén leülepszik a talaj, a törzs körül bemélyedés, gödör jön létre, amelyben felgyűlik, megáll az esővíz, a hólé. Ez a víz a hidegben megfagyhat, s a jég károsíthatja a fácskánkat is, ezért tanácsos még ősszel feltölteni a gödröt, felkupacolni a talajt a törzs körül, ami védi a gyökérnyakat, s biztosítja, hogy a víz elfolyjon a törzs mellől.

– Sokan kérdezik, miként takarják helyesen kis fáikat, illetve gyökérzetük felett a talajt, hogy azok semmiképpen se fagyjanak meg télen. Mit tanácsolna nekik?

– Mindenekelőtt azt tanácsolnám, hogy fűrészporral soha ne takarják se a fácskák, se a szőlőtőkék körül a talajt, mert túl sok lehet bennük a különféle gombabetegségek kórokozóiból. Szalmát szoktak használni erre a célra, de soha ne takarjunk vele vastagon, különben az egér és egyéb rágcsálók aláköltözhetnek, és télen megrághatják a fa zsenge törzsét. A legjobb megoldás ebben az esetben egy kis friss szalma, szalmás trágya alkalmazása lehet.

Kárpátalja