Ha augusztus 20-a, akkor tűzijáték – de ez nem volt mindig magától értetődő

A Szent Istvánra való emlékezés hagyományának része az augusztus 20-ai tűzijáték, mely ma már szerte az országban megrendezésre kerül, számos programmal kiegészülve.A nemzeti ünnep egyik legnépszerűbb szimbólumává a budapesti tűzijáték vált, mely évről évre újabb látványelemekkel kiegészülve nyújt igazi élményt.

Sem szándék, sem lehetőség nem volt
Az első Szent István napi tűzijátékról 1829-ből van feljegyzés. A szabadságharc utáni évtizedben aztán már sem szándék, sem lehetőség nem volt a nagy ünneplésekre.
A lakosság legközelebb 1860-ban láthatott ünnepi tűzijátékot, amelyhez botrány is társult. A szervezők azt ígérték, hogy a látványosság végén, rakétákkal mutatják be Szigetvár ostromát, azonban ezt biztonsági okokból lefújták. A várakozó tömeg, amikor a látványosság elmaradásáról értesült, dühében törni-zúzni kezdett, és rátámadt a „tűzművészekre” is.
Vita vette körül Szent István napját
A kiegyezés után az Országgyűlés folytatott évekig tartó vitát arról, hogy nemzeti ünneppé emeljék-e Szent István napját. A vita oka az volt, hogy az alapvetően katolikus eredetű ünnepet rá lehet-e kényszeríteni az egész nemzetre. Miután a nemzeti ünnepet nem tudták március 15-re tenni, 1891-től végül mégis az augusztusi időpont maradt, bár az első néhány évben még nem társult hozzá látványos ünnepség.
A világháborúk idején
A két világháború között nem volt pénz a nagyszabású ünnepségekre. A húszas évek végén ismét ünnepelni kezdték Szent István napját, az országzászló felvonása és a körmenet mellett ismét szerepet kapott a Gellért-hegyről fellőtt rakétasorozat is.
Ennek az időszaknak a csúcspontja az 1937. évi Eucharisztikus Világkongresszus volt. Ekkor volt az évtized leglátványosabb tűzijátéka, amelyhez hajófelvonulás is kapcsolódott, a Gellért-hegy csúcsán pedig 50 méter magas bengáli fénnyel megvilágított keresztet helyeztek el.
A zene is megszólal
A tűzijátékok egyre látványosabbak lettek, és ekkor született meg az a szokás is, hogy az égi fényjátékhoz zenei aláfestést is szerkesztettek. 1938-tól Petróczy Gyula főhadnagy, a Gellért-hegyre fölállított hatalmas kereszt tervezője irányította a Szent István-napi tűzijáték előkészületeit. 1938-ban legfőbb újítása volt, hogy villanyégőkből a Gellért-hegy oldalába a Trianon előtti és utáni Magyarország hatalmas térképét rakta ki.
Több évnyi kimaradás
Az augusztus 20-ai tűzijátékot 1946-ban próbálták újra tradícióvá tenni. 1954-től már igazi augusztusi látványosság volt a dunai durrogtatás, ám 1956 után tíz évre betiltották a tűzijátékot. Ezután csak 1966-ban rendezték meg újból az állami ünnep fő látványosságaként a tűzijátékot.
Az ünnepséget délelőtt hajó- és légi parádé vezette be, este pedig következett a tűzijáték. 1966 után a Kádár-rendszerben változatlan tartalommal rendezték meg az augusztus 20-ai ünnepeket.
1991-ben állami ünnep lett
1991-ben a száz évvel korábbihoz hasonló tartalmú és hevességű viták után az országgyűlés Magyarország állami ünnepévé nyilvánította augusztus 20-át. Az esti tűzijátékot az óta is minden évben hasonló formában rendezik meg, s csupán a természeti csapások korlátozhatják a pirotechnikai látványosságot.
Mire számíthatunk idén?
Idén megújult formában láthatjuk az augusztus 20-ai ünnepi tűzijáték struktúráját és koncepcióját. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára korábban elmondta: az utóbbi évek leglátványosabb tűzijátékára készülnek, amely 21 órakor kezdődik, és ami élőben figyelemmel kísérhető a Duna Televízó adásában, illetve a hirado.hu-n is.