Kezdőlap » Kárpátalja » Színes » „Ha védjük a méheket, akkor óvjuk a természetet is!”

„Ha védjük a méheket, akkor óvjuk a természetet is!”

Az emberiség szempontjából a méh az egyik legfontosabb állat, hiszen az élelmiszertermelés harmadához szükséges a beporzók tevékenysége, javarészt a méheké. Ennek köszönhetően az Egyesült Nemzetek Szervezete 2018-ban május 20-át a méhek világnapjává nyilvánította. Az ENSZ ezzel szeretné felhívni a figyelmet a méhek fontosságára.

A javaslat Szlovéniából érkezett, ott ugyanis a méhészkedés jelentős hagyományokkal bír. A dátum sem véletlen. Egyrészt ezen a napon született 1734-ben az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Janša. A méhek első világnapjának hivatalos ünnepségét a szlovén Breznicában – Anton Janša szülőhelyén – tartották 2018. május 20-án. Másrészt május köztudottan az a hónap, amelyikben az északi félteke méhcsaládjai a legaktívabbak és elkezdik a rajzást.
A világnap célja a méhek és az egyéb beporzók népszerűsítése, a méhek szerepének hangsúlyozása a mezőgazdaságban a fenntartható mezőgazdaság terjedése és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Ugyanis a méhek száma rohamosan csökken. A problémát a felelőtlen gazdálkodás, a növényvédő szerek túlzott használata és a klímaváltozás okozza.

A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket cserélve végzik a termelést, és megőrzik az eredeti, honos növényzetet, amely otthont ad a beporzó közösségeknek. A mi feladatunk is óvni, védeni ezeket a kis állatokat, hiszen ők az „élet nektárjai”!

10 érdekes tény a méhekkel kapcsolatban, amelyeket mindenképpen tudnod kell, hogy átértékeld a szerepüket:

1. A mézelő méh az egyetlen rovar a világon, ami ételt szolgáltat az emberek számára.

2. 4-ből 3 haszonnövény függ a beporzótevékenységtől, a beporzás szükséges 87 alapvető haszonnövényünknél.

3. Beporzástól függ többek között az alma, az eper, a paprika, a paradicsom, a hagyma, a mandula, a kávé és a kakaó termése.

4. A méhek általában 1500-2000 virágot látogatnak naponta. 1 kg mézhez több mint 2 millió jól mézelő virágot kell meglátogatniuk, kevésbé mézelőből akár 5 milliót is.

5. A nekünk láthatatlan ibolyán túli sugárzást (UV) sugárzást is látják, így tudnak tájékozódni felhős időben is.

6. A kaptárba jóval kevesebb nektárt visznek, mint amennyit valójában összegyűjtenek, mivel nagyrészét közben elfogyasztják. Egy méhcsalád évi mézfogyasztása 60-70 kg.

7. Jól kifejlett szaglással rendelkeznek. A virágok illatát több kilométerről is megérzik. Megkülönböztetik az édest, a savanyút, a sóst és a keserűt.

8. Repülési sebességük 25-40 km/h, attól függően, mennyire leterheltek az összegyűjtött nektárral.

9. Kevesen tudják, hogy egy méhcsalád egy anyából, 24 ezer heréből és 50-60 ezer dolgozó méhből áll. Mindenkinek megvan a maga feladata, az anyának az, hogy gondoskodjon az ivadékokról petézés formájában, ami produktív időszakban akár 2000 pete is lehet. A heréknek mindössze az a feladatuk, hogy megtermékenyítsék a kikelt új anyát.

10. A világon 20 000 vadméhfaj ismert.

PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Szólj hozzá!

More in PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
„Cruelty-free-beauty” – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja

Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát...

Close