Hogyan gondozzuk tavasszal a muskátlit?

A virágszerető ember nem vásárol minden évben új muskátlit a kertjébe vagy az ablakládájába, hanem áttelelteti a nyár és az ősz folyamán felnevelt, megerősödött, szép virágzásukkal kitűnt töveket. Most itt van az ideje, hogy az átteleltetett muskátli-tövekbe új életet leheljünk.

Akár cserépben és földben, akár pincében felaggatva vészelték át a növények a telet, most az az első feladatunk, hogy átvizsgáljuk őket. A túl hosszúra nőtt gyökereket ritkítsuk meg, és metsszük vissza! A hajtások közül a szárazakat, satnyákat tőből vágjuk ki, a többi hajtást pedig vágjuk vissza 10-15 cm hosszúságúra. A hajtásokról az összes levélmaradványt távolítsuk el!

Ezután következik a cserépbe ültetés, amihez tápanyagokban gazdag, jó víztartó, de azért levegős földet válasszunk, mert a muskátli minden ellenkező véleménnyel szemben nagyon is igényes virág: szereti az egyenletes, bőséges vízellátást, a gazdag talajt és a sok napfényt.

A muskátlit egyelőre még cserépbe vagy műanyag edénybe ültessük, és a fagyok elmúltáig tartsuk fűtött helyiségben, mert csak az ily módon előhajtatott növények kezdik meg korán virágzásukat. A lemetszett hajtások sem mennek veszendőbe, mert ezeket kis cserepekbe dugványozzuk oly módon, hogy a hajtásokból 3-4 leveles csúcsdugványokat készítünk. A muskátli könnyen ereszt gyökeret, mégis célszerű a cserép fölé műanyag fólia zacskót húzni a párologtatás csökkentésére.

A közönséges muskátli mellett nagyon szép és hálás a csüngő muskátli is. Ez utóbbi folyamatosan, egész a fagyokig bontja roppant nagy virágtömegét. Színváltozatai a fehértől a rózsaszínen és a tűzpiroson át a sötétliláig terjednek, és színes függönyként díszítik a házak ablakát. Igaz, valamivel több öntözést és trágyázást követelnek, de ezt többszörösen meghálálják szépségükkel, gazdag virágzásukkal.

A futó muskátli gondozása

A futó muskátli lecsüngő hajtásai igazán pazar látványt nyújtanak egy erkélyen vagy teraszon, de akár a kertben egy akasztós virágtartóban is. A növény akár másfél méteres hajtásokat is hozhat.

Ez a növény nem bírja az egész napos tűző napsütést, ellenben a sima muskátlival, ezért olyan helyre tegyük, ahol csak a délelőtti órákban süti a nap. A tűző naptól a növény könnyen kiéghet, levelei megperzselődnek. De fényszegény környezetben sem fog virágozni, ezért az arany középút a megfelelő számára.

Szaporítani hajtásdugványról érdemes: augusztus végén a 10-15 cm hajtásdugványokat ültessük el homok és virágföld keverékébe, vagy tavasszal az első hajtásokat is felhasználhatjuk szaporításra.

A futómuskátli ültetésekor ügyeljünk arra, hogy a növény földlabdáját, amikor kivettük a cserépből, döntsük meg 90 fokos szögben, és így ültessük el a balkonládába. Ültetéshez használjunk virágföldet, ne ültessük kerti alapanyagba, mert így fertőzésnek tesszük ki a növényt.

Nyáron fontos a rendszeres öntözés, akár naponta kétszer is meglocsolhatjuk a nagy melegben, de csak kora reggel és késő este, mert napközben kiégethetjük vele a növényt. A kiszáradás végzetes lehet a növényre.

Ahhoz, hogy a futó muskátli egész nyáron át virágokkal legyen tele, fontos a tápanyag utánpótlása. Ültetés után az első hónapban ne tápoldatozzuk, mert ekkor még a friss virágföld elég neki, de a következő hónaptól már hetente adagoljuk a tápoldattal bekevert öntözővizet.

Az elnyílt virágokat szedjük le a növényről, mert csak lassítja az újabb virágzást, és a látványt is rontja. A nyár folyamán legalább kétszer vágjuk vissza a futómuskátli hajtásait, így még erősebb és dúsabb virágzást kapunk.

Muskátli-történelem

Eredetileg Dél Afrikából hozták be kereskedők és utazók az akkor még geranium néven ismert növényt, az 1700-as években. Majd Charles-Louis Hertier de Brutelle francia botanikus a Pelargonium nemzetségbe sorolta, amely a mai napig megmaradt.

Bár az 1700-as években a vadmuskátlit hozták be Európába a kereskedők, mára a nemesítők munkájának köszönhetően számtalan új faj kelt életre.

A vadmuskátli, amely Fokföldről származik, még ma is megtalálható hazánkban, bár ennek levele kisebb és a virágok is meglehetősen kisméretűek. Egyre gyakrabban találkozunk a hibrid muskátlikkal, amelyek emberi beavatkozás következményei, és bizonyos fajok kereszteződésével jöttek létre. Ilyen pl. a közkedvelt álló muskátli, az örvös levelű muskátli, illetve az öv muskátli.

A futó muskátli is a vadmuskátli keresztezésével jött létre, míg a félfutó muskátli a futó- illetve az álló muskátli keveréke.

www.kertvarazsmagazin.hu/disznovenyek.gportal.hu/kertépítés.hu