Így hat ránk a zene munka közben

Kimutathatóan rontja a kreativitást a zenehallgatás – vonták le a következtetést egy kísérletből brit kutatók. Egy megkérdezett szakértő szerint azonban ezzel együtt is érdemes lehet bekapcsolni a kedvenc dalainkat munka közben.

Maga a kísérlet egyébként igen egyszerűen demonstrálta a zenehallgatás ilyen irányú hatását. Önkénteseknek egy speciális, célzottan a kreativitás és az ösztönös megérzések mérésére kialakított szókirakós játékban kellett próbára tenniük magukat. A feladatokat különböző körülmények közepette kellett elvégezniük, így volt, hogy háttérzene mellett dolgoztak a teszt megoldásain, máskor pedig teljes csendben tették ugyanezt. Az így kapott eredmények szerint a zenehallgatás mellett átlagosan rosszabb eredményeket értek el a résztvevők, függetlenül attól, hogy ismerték-e már az adott dallamot, illetve hogy elhangzott-e énekszó a dalban vagy tisztán hangszeres volt.

„Ez a felfedezés kérdésessé teszi a tézist, miszerint a háttérben szóló zene valóban erősítené a kreativitást” – írták az Applied Cognitive Psychology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői. Jobban tesszük tehát, ha holnaptól nyugdíjba vonultatjuk a fejhallgatót és az asztali hangszórót a munkahelyünkön? A Time cikke szerint ennél azért bonyolultabb a helyzet. Függően ugyanis a kreativitást igénylő feladat jellegétől több kutatás szerint is hasznunkra lehetnek bizonyos zeneszámok.

Zöld lámpa a vidám számoknak?
A PLOS ONE oldalain 2017-ben jelent meg például egy tanulmány, amiben a szakemberek kimutatták, hogy a vidám dalok támogatják a divergens gondolkodást. A kifejezés nagyon leegyszerűsítve az újszerű, eredeti ötletek és stratégiák kitalálását foglalja magában, ilyen módon pedig a kreativitás alapvető összetevőjének tekinthető. „Csak tippelni tudunk, hogy vajon a boldog hangulatot sugárzó zene miként és miért stimulálhatja a divergens gondolkodást” – árulta el akkor Simone Ritter, a tanulmány társszerzője, a nijmegeni Radboud University professzora. Egy lehetséges magyarázat, hogy a kedvelt zeneszámok valamiképpen „energizálják” az agyat, rugalmasabb gondolkodásra sarkallva azt, ami végeredményben újító ötletek megszületéséhez vezet.

Akár így van, akár nem, Mark Beeman, a Northwestern University pszichológiai intézetének vezetője szerint a pozitív hangulat általánosságban véve hasznos. Ezzel szemben a szorongás miatt jobban fókuszálunk az előttünk tornyosuló, megoldásra váró feladatra, ami inkább hátráltat, semmint segítene. De vajon miért rossz, ha gondolatainkat egyenesen a problémára irányítjuk?

Beeman több mint két évtizedet töltött az agy és a kreatív folyamatok tanulmányozásával, felfedezéseiről pedig 2015-ben könyvet is megjelentetett The Eureka Factor: Aha Moments, Creative Insight, and the Brain címmel. Meglátása szerint a kreatív problémamegoldás rendszerint több jól elkülöníthető szakaszra bontható. Az első állomás az adott probléma vagy dilemma elemzése, a legegyértelműbb megoldási lehetőségek értékelése, illetve annak felismerése, ha ezek közül egyik sem működik. „Ha ezen a ponton továbbra is nagyon erősen csak a problémára összepontosítunk, úgy az agy számára nehezebbé válik, hogy a korábbiaktól eltérő, újszerű ötletekkel álljon elő” – mutatott rá a szakember, aki a jelenséget ahhoz hasonlította, mint amikor egy nagyon halvány csillagot szeretnénk megnézni az éjszakai égbolton. Ha egyenesen ránézünk, szinte teljesen eltűnik, így csak akkor láthatjuk, ha a szemünk sarkából kukucskálunk felé. A kreatív ötletek is ilyenek.

Itt jön képbe a zene. Beeman szerint a felderítést, kielemzést és megakadást az általa lappangásnak elnevezett szakasz követi. Ilyenkor elménk továbbra is rágódik a problémán, de csupán tudat alatt, ami aztán ahhoz vezet, hogy hirtelen, szinte a semmiből egyszer csak felötlik előttünk a megoldás. Aligha kell például bemutatni bárkinek is azt a helyzetet, amikor bármennyire is gondolkodunk, nem jut az eszünkbe egy-egy szó, majd néhány órával, esetleg nappal később derült égből mégis felvillan. Ez esetben is hasonló a helyzet.

Nem minden tevékenység támogatja azonban a lappangó ötletelést. Amennyiben munkahelyi leveleket olvasunk vagy egyéb összetett feladatokat végzünk, úgy nem marad elegendő háttérforrás az eredeti probléma megoldására. A zenehallgatás viszont eltereli ugyan a figyelmünket, de nem olyan mértékben, hogy közben ne tenné lehetővé a kreativitás szárnyalását. Valójában kutatások igazolják, hogy a zene képes stimulálni az agy nyugalmi hálózatát (Default Mode Network) – különböző, egymással összekapcsolódó agyi régiók azon csoportját, amelyek bizonyíthatóan kapcsolatban állnak a kreatív intuícióval.

Zavaró lehet a zenehallgatás
Mark Beeman ezzel együtt nem vitatja az újonnan megjelent tanulmány eredményeit sem. Mint mondta, elképzelhető, hogy a zenehallgatás valóban nem nyújtott segítséget a speciális szókirakó feladatok megoldásához. A teszt megtervezésében és hitelesítésében ugyanakkor ő maga is részt vett évekkel korábban, így jól tudja, hogy a szókirakó többféle kognitív folyamatot is beindít, ezek egy része pedig fókuszált figyelmet igényel. A fókuszált figyelem agyunk azon képessége, amelynek során egyetlen jól körülhatárolt ingerre korlátozza koncentrációnkat, és amelyre jellemző, hogy bármilyen zavaró tényező könnyen megzavarhatja – beleértve a zenét is.

Éppen ezért a problémamegoldás első szakaszában a háttérzene talán tényleg nem túl hasznos, hiszen zavaróan hathat, de jobb esetben is csupán figyelmen kívül hagyjuk. Ha azonban elakadunk és kreatív inspirációra van szükségünk, akkor érdemes tartani egy kis szünetet, közben pedig bekapcsolni kedvenc dalainkat. Az átmeneti elvonatkoztatás és pihenés szabadjára engedi elménket, amire szüksége is van, hogy új ötletekkel tudjon előállni.