Indulhat a metszés!
– Nem korai még metszeni?
– Ha az időjárás engedi, azaz fagypont feletti a levegő hőmérséklete, munkához láthatunk. Ilyenkor jó mozogni a kertben, hiszen általában enyhén fel van fagyva a talaj, nem tapossuk össze a földet. Én magam az alma- és szilvafákat már meg is metszettem, mivel ezek nem annyira érzékenyek a fagyra, az őszi- és kajszibarack metszésével viszont várnék még, amíg jobban kimelegszik az idő.
Tudjuk, hogy a tavalyi csapadékos év nagyon kedvezett a különféle fertőzések terjedésének, különösen a moníliának, ezért figyeljünk oda, hogy a gyümölcsfákon megmaradt moníliagubókat távolítsuk el, és lehetőség szerint égessük el vagy ássuk a földbe, ezzel is csökkentve az újrafertőződés veszélyét.
Alkalmas az idő a szőlő tavaszi metszésének megkezdésére is.
– Mire figyeljünk metszéskor?
– Lehetőség szerint csak éles szerszámot használjunk a metszéshez, miáltal sokkal kisebb lesz a vágásfelület körüli szövetroncsolás, gyorsabban gyógyulnak a fák sebei, csökken a sebfertőződés lehetősége. Tanácsos minél gyakrabban, akár minden fa megmetszése után is fertőtleníteni a metszőollót, a kacorkést, a fűrészt, amire a hipós oldat kínálkozik a legkézenfekvőbb megoldásnak.
Ma már a kárpátaljai szaküzletekben is elérhetők a különféle sebkenőcsök, mint amilyen a Fadoktor, a Fagél vagy az oltóviasz, amelyekkel a metszéssel vagy a tél által okozott nagyobb sebeket kezelni tudjuk fáinkon, hogy azokon keresztül ne támadhassák meg őket a kórokozók. Akinek azonban nem áll rendelkezésére ilyen készítmény, használhatja erre a célra a közönséges olajfestéket is, ami régi, jól bevált sebkezelő módszer.
Hozzáláthatunk megtisztítani a gyümölcsfák kérgét, amihez elsősorban a kacorkést szoktuk használni. A kaliforniai pajzstetű és a többi kártevő lárvái gubói ugyanis a kéreg alatt telelnek át, ezeket tehát célszerű eltávolítani ilyenkor. A fák törzsére csavart védőréteget viszont egyelőre ne távolítsuk el, hiszen tart még a tél, a nyulak és más vadállatok változatlanul komoly kárt tehetnek a fiatal fák törzsében. A védőréteg eltávolításának ideje a nedvkeringés beindulásakor jön el. Akkor viszont célszerű alaposan letisztogatni kacorkéssel, és ha szükséges, drótkefével is a fatörzs bebugyolált részét, mert a védőréteg teremtette kedvező klíma miatt számos kártevő és kórokozó húzhatja meg magát a kéreg repedéseiben.
A kisebb-nagyobb fagyrepedések körül is le kell vágni az elhalt kérget és nagy hiba volna kezeletlenül hagyni azokat; kenjük be ezeket is sebvédő anyaggal. Munka után a kéregtörmeléket maradéktalanul gyűjtsük össze és égessük el, mert a földön maradva fertőző gócot képezhet!
– Készülhetünk a lemosó permetezésre?
– Készülhetünk, de a lemosó permetezés ideje még nem jött el. A szakirodalom azt javasolja, hogy ezzel a művelettel várjuk ki, amíg állandósul odakint az 5-8oC-os meleg.
– Mit használjunk erre a célra?
– A gyümölcsfák és a szőlő lemosására a kén- és réztartalmú szereket ajánlanám, amelyek most már nagy választékban kaphatók a szakboltokban és a piacokon. Azonban ne feledkezzünk meg a régi jó, széles körben bevált három százalékos bordói léről sem, amely napjainkban is hatékony szer gyümölcsfáink védelmére. A bordói lé alkalmazása tavasszal különösen az őszibaracknál fontos, hiszen szinte csak így védhetjük meg fáinkat a tafrinás levélzsugorodástól.
Talán felesleges is hangsúlyoznom, hogy a lemosó permetezés mennyire fontos művelet fáink, szőlőnk növényvédelme szempontjából. Az említett készítmények bőségesen kijuttatva vékony hártyával vonják be növényeinket, így védve azokat a kórokozóktól. Az áttelelő gombák és lárvák pedig, amelyek átvészelték a telet, szinte megfúlnak alatta.
Figyeljünk oda arra, hogy mindig friss vegyszert vegyünk, ellenőrizzük vásárlás előtt a csomagoláson a készítmény szavatossági idejét!
– Érdemes-e trágyázni fáinkat?
– Igen. A szakértők egybehangzó véleménye, hogy szinte minden kerti növény meghálálja a nitrogénpótlást. Szerves trágya híján ammónium-nitrátot vagy egyéb, gyári műtrágyákat is használhatunk. Érdemes figyelmesen kiválasztani a megfelelő káliműtrágyát, mert a kerti növények többsége (különösen a bogyós gyümölcsűek) rosszul viseli a klórtartalmú kálitrágyákat. Ajánlatos inkább kálium-szulfátot használni. Legkésőbb áprilisban juttassunk ki trágyát a gyümölcsfáknak. Az idősebb gyümölcsfáknál a hajszálgyökerek többsége a korona alatti terület szélén található. Tehát nincs értelme a tápanyagot a törzs közelébe kijuttatni! A trágyát mindig a csurgó külső pereme körül szórjuk ki, sekélyen kapáljuk be, az eső majd bemossa onnan a gyökerekhez. A konyhakertekben álló gyümölcsfákat rendszerint nem kell külön trágyázni, ha a konyhakertet folyamatosan ellátjuk tápanyaggal. Ott a zöldségnek kijuttatott trágyából a gyümölcsfáknak is jut elég. Az eső és az öntözővíz segítségünk nélkül is eljuttatja a tápanyagokat a gyümölcsfák gyökereihez.
– Igénylik-e a fák a talajművelést?
– Ahhoz, hogy a talajban lévő vizet a növények hosszú időn keresztül képesek legyenek felhasználni, szakszerű talajművelés szükséges. Lehetőség szerint a talajlazítást csak sekélyen végezzük, a fák gyökereinek megsértése nélkül. Ilyenkor létrehozunk egy védőréteget is, ami a hajszálcsövekben felemelkedő víz elpárolgását megakadályozza, és a kikelő gyomokat is idejében megsemmisíti.
Forrás: karpataljalap.net