Irodai székben így kell helyesen ülni

A megfelelő ülő vagy álló pozíció a gerinc egészségének egyik alapfeltétele. Néhány szabály betartásával magunk is sokat tehetünk a mindennapokban a hátfájás megelőzéséért.

Akár a munkahelyen, akár otthon, az emberek jelentős százaléka ülve tölti napjai túlnyomó részét. Természetesen ennek komoly következményei lehetnek a hát egészségére vonatkozóan. A helyes testtartás ugyanis számos pozitív hatással rendelkezik, így:

– csökkenti az ízületek, izmok, szalagok terhelését;
– könnyebbé, felszabadultabbá teszi a mozgást;
– fenntartja, sőt javítja a gerinc egyensúlyát, egészségét.

A megfelelő ülő pozíció egyaránt függ a testsúlytól, magától a széktől és az ülés közben végzett tevékenységtől. Mégis vannak olyan általános szabályok, amelyeket szinte minden helyzetben ajánlott betartani:

– tartsuk a lábakat a talajon vagy egy lábtartón, és ha lehet, ne tegyük egymáson keresztbe;
– hagyjunk egy kis teret a térd alatti rész és a szék közt;
– a térdek legyenek egy kissé lejjebb, mint a csípő;
– engedjük le lazán a vállakat;
– próbáljuk ellazítani a nyakat, illetve ne fordítsuk oldalra hosszú ideig;
– ha a hátunk, de főleg a derekunk nem tud jól nekitámaszkodni a széknek, akkor használjunk egy plusz háttámaszt;
– ne toljuk előre a nyakunkat a monitor nézése közben;
– kerüljük a féloldali, aszimmetrikus terheléseket;
– nyáron ne üljünk a légkondicionáló alatt az irodában, kerüljük a huzatot!

A legfontosabb szabály pedig, hogy óránként tartsunk 10 perc szünetet, amikor felállunk és átmozgatjuk magunkat egy kicsit.

A legfontosabb teendők számítógépes munka mellett
A legfontosabb dolog, hogy ülőmunkánkat ergonomikusan kialakított munkaállomáson végezzük. A monitor lehetőleg helyezkedjen el szemmagasságban, pont velünk szemben. A szék kiválasztásánál is érdemes tekintetbe venni, hogy állítható magasságú, kartámaszú és háttámlájú, valamint lehetőleg rugalmas legyen. A hagyományos, merev irodai székek helyett használhatunk térdeplő székeket vagy ülőlabdákat is. Előbbiek a gerinc fiziológiás görbületét segítik megtartani, míg az ülőlabdákon észrevétlenül, de folyamatosan egyensúlyoznunk kell, így a törzsstabilizáló izmaink állandóan aktívak maradnak. Ha ragaszkodunk a klasszikus székhez, beszerezhetünk olyan párnákat, amelyek segítik a helyes ülést. Választhatunk dinamikus ülőpárnát, ékpárnát vagy hengerpárnát. A választáshoz érdemes gyógytornász, mozgásterapeuta tanácsát kikérni, aki a probléma ismeretében személyre szabott tanácsot adhat.

Figyeljünk oda a helyes kartartásra is: gépeléskor alsó karunk legyen párhuzamos a talajjal, könyökünk pedig zárjon be derékszöget az alkarral. Hasznos lehet továbbá, ha időnként minimasszázsokat adunk magunknak. Ehhez elég csupán a fájós részeket, így a derekat, a vállat, a nyakat vagy a karokat gyengéden átnyomkodni. Ha a derekunk fáj, szorítsunk egy teniszlabdát a fal és a hátunk közé, majd masszírozzuk különböző irányokban azzal magunkat.

Mit tehetünk, ha mégis kialakul a fájdalom?
„A diagnózis elsősorban a panaszok megismerése után születhet meg, bár sokszor már a páciens tartása is árulkodó. A kissé elcsavarodott, úgynevezett antalgiás testtartás ugyanis a fájdalom kerülése miatt alakul ki. Az alapos fizikális vizsgálat mellett szóba jöhetnek laborvizsgálatok, MR- és CT-vizsgálat is, hogy pontos képet kapjunk a szervezet állapotáról” – árulta el dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. „A kezelésnél elsődlegesen a pihentetéssel próbálkozunk, amelyet kiegészíthet a megfelelő cipő viselése, a kemény felületen alvás és a hideg-meleg borogatás. Természetesen orvosként az egyik legfontosabb teendőnk a fájdalom csökkentése, amely számos módon megvalósulhat. A szájon át szedhető szerek mellett megoldás lehet a célzott injekció, amikor is közvetlenül tudjuk eljuttatni a hatóanyagokat az idegnyomási ponthoz. Hatékony segítség lehet még az orvosikollagén-injekció, a természetes mechanizmusokra alapuló lökéshullám-terápia és a non-szteroid, izomlazító hatású infúziós kúraszerű kezelések is. Ha a páciens túl van a fájdalom akut szakaszán, előtérbe kerülhet az úszás és a szegmentstabilizáló gyógytorna, amelynek célja a gerincet, a derekat – tulajdonképpen a csigolyákat – tartó, így az ideggyököt felszabadító izmok, mély hátizmok erősítése, folyamatosan kondícióban tartása” – tette hozzá a szakember.