Kezdőlap » Kárpátalja » Színes » „Kiki azért böcsüllye megh szabadsághat…” — Bercsényi Miklós gróf alakja és emlékezete

„Kiki azért böcsüllye megh szabadsághat…” — Bercsényi Miklós gróf alakja és emlékezete

Hej, Rákóczi!, Hej, Bercsényi!…

Bercsényi Miklós (1665—1725), kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc második számú vezetője nagybirtokos család sarjaként látta meg a napvilágot a felvidéki Temetvényen. Korán gyakorlatot szerez a hadászatban, alig húszévesen már kapitány, Buda visszafoglalásakor olyan derekasan helytáll, hogy ezredessé léptetik elő, 1687-ben aranysarkantyús vitéz, s grófi rangot kap. 1691-ben Ung vármegye főispánja, királyi tanácsos, 1696-tól 1698-ig Felső-Magyarország fő hadi biztosa. Az 1690-es években egyre jobban szembefordul I. Lipót abszolutizmusával. Elvbarátra és szövetségesre talál a fiatal II. Rákóczi Ferencben, akivel hozzákezdenek a Habsburgok magyarországi uralmának megdöntését célzó nemesi összeesküvés megszervezéséhez. A szervezkedés hamar lelepleződik, Rákóczi elfogatásakor Bercsényi Lengyelországba menekül, s szövetségeseket próbált szerezni a magyarországi felkelés támogatására. Az 1703 tavaszán kirobbant kuruc szabadságharcban főgenerális, amellett diplomáciai feladatokat lát el, s Rákóczi egyik legbizalmasabb tanácsadója és barátja. 1704-ben, majd 1706-ban is a béketárgyalások vezetője. Orosz katonai segítségben bízik, titkos szövetséget köt I. Péter cárral Varsóban. 1710 novemberében Lengyelországba utazik, támogatókat próbál szerezni a harcok folytatásához. A szatmári békét nem fogadja el. 1716-ban az osztrák–török háború hírére Törökországba megy, kuruc emigránsok élén harcol Orsova körül, megpróbál betörni csapataival Magyarországra. 1718-ban Rákóczit követve Rodostóba költözik, ott is hal meg 1725-ben. Hamvait 1906-ban szállítják haza, s a kassai dómban helyezik el.

„Eb ura fakó…”
Sokan ismerik a Bercsényi nevéhez fűződő mondást, mely az idők során szállóigévé vált. Az elmés mondat 1707-ben hangzott el. Áprilisban Rákóczit beiktatták az erdélyi fejedelem tisztségébe, s már csaknem az ország egész területe a kurucok kezében volt. Május 31-én megnyílt az ónodi országgyűlés, s a diéta legfontosabb, bár titokban tartott vitapontja a Habsburg-ház trónfosztása lett. A fejedelmi helytartóvá kinevezett Bercsényi híressé vált mondata: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé!” a trónfosztás kimondását követően hangzott el. A mondás ma már magyarázatra szorul. A fakó szó a középkorban komondort jelentett, később mindenfajta kutyát. Így a szólás jelentése, hogy József császár uralkodjon a sajátjain, a Habsburgokon, ne a magyarokon. O. Nagy Gábor a Magyar szólások és közmondások könyvében úgy magyarázza: parancsolj a kutyának, nekem ugyan nem vagy uram. A magyar szólások, közmondások adatbázisa (szerkesztette Bárdosi Vilmos) szerint a mondás a dacos ellenszegülés, tiltakozás kifejezése: nekem ugyan nem parancsol, azt teszem, amit jónak látok.

Bercsényi fennmaradt levelei, rendeletei remek stílusérzékről tanúskodnak, írásai nem csupán az agilis, kiváló szervezőképességű hadvezér és politikus alakját villantják fel, hanem az ékesszóló, retorikában jártas szónokét is. A fegyverre kelt jobbágyok felszabadításáról szóló pátensében (1704) például így ír:
Kiki azért böcsüllye megh szabadsághat, szeresse ídes hazáját és magát resolválván kövesse szép intesemnek mi voltát, hogy fáradsághos szolgálattya után édes hazájában szép szabadsághban lehessen.

A bujdosókkal Rodostóba érkezvén szellemes anagrammát farag a város nevéből, ahogy az Mikes Kelemen egyik leveléből kiderül: És mihent ide érkezett Bercsényi úr, mindjárt anagramát csinált a város nevéből, és e’ jött ki belőle: ostorod. Ez igen hozzáillik a bujdosókhoz.

Házasságai — 3 esküvő, 2 temetés

Bercsényi első felesége, Drugeth Krisztina halála után 3 évvel újból megnősült, választottja a gazdag és előkelő, kétszeresen özvegy Csáky Krisztina grófnő lett. 1695-ben kötött frigyüket Bercsényi titkára, Kőszeghy Pál a korban népszerű formában, antikizáló elbeszélő költeményben énekelte meg:

Méltóságos, kegyes Csáky Krisztinával
Megesküdt Bercsényi, s Isten áldásával
Takarództak együtt, Vénus paplanjával.

Bercsényi harmadik felesége — Csáky Krisztina 1723-ban bekövetkezett halála után — hűséges titkárának lánya, Kőszeghy Zsuzsánna lett. A bujdosók közül Mikes Kelemen is a lány kezére pályázott. Egyik levelében keserű hangon emlékezik meg a házasságkötés körülményeiről:
„Elég a’, hogy ma eskütt meg Bercsényi úr Zsuzsival, két vagy három bizonyság előtt, de azt is titkon. Elítélheti kéd, micsoda örömben vagyon Zsuzsi, aki is bizony megérdemli a grófné titulust, és az Istennek iránta való rendelésit lehet csudálni, aki is micsoda úton veszi gondviselése alá az idegen országban lévő árvákot. Édes néném, azt is ehhez teszem, hogy mi jól vannak az olyanok, akiknek elég vagyon a ládájokban. Mert Bercsényi úr nem annyira a szükségért házasodott meg, mint azért, hogy vagyon módja benne, mert üsmerek én olyat, kéd is üsmeri, hogy nagyobb szüksége volna a házasságra, mint Bercsényi úrnak, de non habet pecuniam, és nemcsak a búcsút járják pénzzel, hanem a menyasszony táncát is.”

Bercsényi és Ung vármegye
Ungvár és környéke a 14. század elejétől évszázadokon át a Drugeth család birtokában volt. A nemzetség férfiága a 17. század végén kihalt. Bercsényi Miklós 1688-ban feleségül vette Homonnai Drugeth Krisztinát, aki 1691-ben elhalálozott. Közös gyermekeik révén a gróf igényt tarthatott az ungi Drugeth-birtokokra. 1691-ben Ung vármegye örökös főispánjává nevezték ki, beiktatására azonban csak közel egy év múlva került sor, miután 1692 februárjában Ungvár várát 24 négyzetmérföldnyi uradalmával együtt megvette.
Bercsényi idejére tehető az ungvári vár fénykora. Megerősítette a várat, jelentős műkincsgyűjteményt és könyvtárat hozott létre. Levelei bizonyítják, hogy gondot viselt a vármegyére, ugyanakkor szigorúan fellépett bárminemű rendbontás ellen. A szabadságharc idején hadba szólította Ung lakosságát is.

Emlékezete vidékünkön
A Rákóczi-szabadságharc második emberének, Ung vármegye örökös főispánjának emlékezetét nem csupán a történelemkönyvek, hanem a kuruc kor gazdag irodalma is őrzi.
Ám az ungiak sem felejtették el a nagy államférfit, a 19. század végétől komoly erőfeszítéseket tettek, hogy méltó emléket állíthassanak Bercsényinek. A vármegyei képviselőtestület kezdeményezésével gyűjtés indult a kuruc szabadságharc főgenerálisát mintázó szobor költségeinek előteremtésére. Jelentős adományok érkeztek, s elkészültek az első vázlatok is, mindennek ellenére a szoborállítás ügye nehezen haladt, s az 1940-es években végleg megtorpant: a háború, az infláció, majd a határok átrendeződése következtében a terv végül nem valósult meg.
Az úgyszintén régóta tervezett Bercsényi-emlékszoba kialakítására sem nyílt lehetőség mind a mai napig.

1998-ban a Kárpátalja Szövetség kezdeményezésére kétnyelvű emléktáblát avattak „Az ungvári vár egykori ura emlékére” az ungvári Bercsényi utca sarokházán. Ezzel végre emlékjelet kapott gróf Bercsényi Miklós Kárpátalján.
2015-ben felavatták a Bercsényi Miklóst és második feleségét, Csáky Krisztinát ábrázoló miniszobrokat – Kolodko Mihály alkotásait – az ungvári Pravoszláv part sétányán.
2017 óta nagyszabású kulturális fesztivállal adózik a nagy államférfi emlékének a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. Idén második alkalommal invitálnak mindenkit az ungvári várba, ahol hagyományőrző műsorokkal, színes vásári forgataggal, zenével és tánccal, méltó módon ünneplik majd a vár egykori, hírneves urát.

Hidi Tünde
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Pénzbírság jár az avarégetésért Kárpátalján

Beköszöntött az ősz, így a lakosok rendet raknak kertjükben, miközben sok száraz levelet gyűjtenek össze.

Close