Középkori mintára harang- és őrtornyot építenének Ungváron

Európában a városi rangnak egy ilyen torony volt a szimbóluma a XIV. század óta. Most van esély arra, hogy a kárpátaljai megyeszékhely is büszkélkedhessen majd egy hasonló létesítménnyel, melynek a tervét Alen Panov közéleti személyiség, kutató és diplomata vette gondozásba – olvasható a zaholovok.com.ua hírportál március 16-i bejegyzésében.

Ungvárnak évezredes történelme ellenére sincs olyan jelképe, amely kijár egy európai városnak – magyarázza az elgondolás lényegét Panov. A város 1430-ban szabad királyi város kiváltságos címet kapott. A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette privilégiumait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett. Csak a XIX. század közepén kapta meg a jogot, hogy városi tanácsot állítson fel, ezzel kezdett kibontakozni a városi önkormányzás is. A trianoni békediktátum előtt a vármegye rendezett tanácsú városa volt.

– Akár azt is mondhatjuk, hogy amíg Ungvárnak nincs saját városi jelképe, addig nem nevezhető városnak a szónak abban az értelmében, amely tükrözi ennek az elnevezésnek minden lehetőségét és kiváltságait – véli Alen Panov, aki számos, az Ungvár európai hagyatékát gondozó projektjéről is híres, s akinek most eltökélt szándéka, hogy felépítsék a városban azt a középkori szimbólumot, melyet a település anno nem kapott meg. Egy, a középkor művészeti jegyeit viselő toronyra gondol, melyet a családja tulajdonában levő földterületen, a várhegyen emeltetne fel a bécsi városháza vagy valamilyen híres európai őrtorony mintájára neogótikus, esetleg neoklasszicista stílusban.
Az ötlet megálmodója 5–7 évet szán elképzelései megvalósítására. A tervek szerint a toronyban egy lovagi terem és kápolna is helyet kap, a harang fölött pedig kilátó várná az érdeklődőket, ahonnan madártávlatból gyönyörködhetnének a kilátásban.

Kárpátalja.ma