Márton napjáról röviden

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helynevek, oltárképek egyformán őrzik. Ma pedig számos rendezvényt kapcsolnak e jeles naphoz.

A krónikákban egyfajta határnapként tekintettek e napra. Ekkorra már hordókba került az újbor, bezsákolták a kamrákba a lisztet, a betakarított terményeket. Véget ért a mezőgazdasági munka. Ez volt az éves munkák lezárásának ideje, ami egyben a téli pihenés kezdetét is jelentette. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint e napon tartottak tisztújítást, ekkor adták ki az éves fizetéseket, valamint ez volt a jobbágytartozás lerovásának napja is. Az egykori kötelezettségek az idő folyamán feledésbe merültek, illetve ajándékozássá alakultak át. A pásztor például sorra járta azokat a házakat, ahol szolgált, s a gazdáktól ajándékot kapott. Márton napjának előestéjén viszont a kanász járta sorra a házakat jókívánságaival. „…Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lelkünknek üdvössiget!”

E naphoz is, mint a jeles napok többségéhez általában népi időjóslás is kapcsolódik. Eszerint kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön, vagyis ha Márton napján esik a hó. Ha barna lovon jön, enyhe lesz a tél. Úgy tartották, hogy a Márton napra levágott lúd mellcsontja megmutatja, hogy milyen idő várható: ha barna volt – esős, ha fehér – havas telet vártak. A népi megfigyelések szerint „ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál”.

Ma már mindenki tudja, hogy Márton napján libát kell enni. De miért is? Mert „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. A Dunántúlon e napon vágták le a Márton lúdját. És miért éppen a libát? Márton jósága és alázatossága már életében is megnyilvánult. Püspökké is szentelték. Márton viszont, a legelterjedtebb monda szerint, nem tartotta magát méltónak a püspöki címre, azért felszentelése előtt elbújt a libák közé az ólba. A libák gágogása azonban elárulta hollétét, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, a vigasság megengedett. Ennek megfelelően felvonulásokat, táncházakat, kézműves foglalkozásokat, találkozókat, libanapokat és mulatságokat tartanak szinte az egész magyar nyelvterületen. Kárpátalján is egyre nagyobb figyelmet kap Márton napja. Idén is találunk az alkalomhoz kapcsolódó programokat. A Nagyberegi tájházban kézműves foglalkozást szerveznek, Gyertyánligeten táncházzal, Sárosorosziban vigadalommal ünneplik Márton napját. Munkácson a Béke téren tartanak ünnepi programot, melyet az alkalomhoz kapcsolódó városnézés előz meg. A naphoz egyes helyi éttermek is csatlakoztak, s különleges kínálattal várják vendégeiket.

Gál Adél
Kárpátalja.ma