Miért emeli a só a vérnyomást?

A magas vérnyomás kialakulása számos okra visszavezethető, amelyek közül jó néhány, döntés kérdése.

Az egyik ilyen a sófogyasztás, amelynek visszaszorítására dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardio Központ magas vérnyomásés érkockázat specialistája hívta fel a figyelmet.

Nem csak az asztali sózásra kell figyelni
A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást. A sófogyasztás olyan fontos kérdés a magas vérnyomás esetében, hogy az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza a sóbevitel visszaszorításának fontosságát. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés és a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére. A sóbevitel 5g/nap alá redukálása (ami körülbelül 1 teáskanálnyi mennyiség) a stroke kockázatát 23%-kal, a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját pedig 17%-kal csökkenti. A magas vérnyomás-betegeknél az ajánlott napi nátriumbevitel 2-3,5 mg. A magyar lakosság sófogyasztása azonban jelentősen meghaladja az ajánlott értékeket, jelenleg a férfiak átlagosan 17,2 gramm, a nők mintegy 12 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak.

Fontos tudni, hogy nem csak az asztali sózást kellene visszaszorítani. Elsődlegesen a főzésnél ajánlatos kevés és nátriumszegény sót használnunk, másodsorban jóval kevesebbet kellene fogyasztani a magasabb sótartalmú élelmiszerekből, mint a húskészítmények, a készételek, a reggeli gabonafélék, a chipsek és a sós rágcsálnivalók, a szószok és az ételízesítők.

Tünet nélkül is mérjük a vérnyomást!
Magyarországon a felnőttek közel ötöde, a 60 éven felüliek több mint fele magas vérnyomás-betegségben szenved. A néma gyilkosnak is nevezett népbetegségre nagy figyelmet kell fordítani, mert sokáig tünetmentes maradhat, ám szövődményeinek kialakulásakor már maradandó károsodással kell számolni. Ugyanakkor van néhány tünet (elsősorban hipertenziós krízis esetén), amelynek megjelenésekor kardiológushoz kell fordulni. Ezek az alábbiak:

    • reggelente jelentkező fejfájás,
    • tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik,
    • romló koncentráció, egyensúlyérzék,
    • verejtékezés,
    • múló látászavar.

Szintén fontos lenne a rendszeres otthoni mérés és az alkalmankénti orvosi ellenőrzés, ha a családban már előfordult magas vérnyomás-betegség, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy a magas vérnyomás kialakulását az életmód is nagymértékben befolyásolja.

Először az életmód, aztán a gyógyszer
„A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. A sikeres kezeléshez pedig a pontosan beállított gyógyszerek szedésén kívül az életmódon is változtatni kell, akár egy profi életmódprogram segítségével” – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit.

Az életmódnak ugyanis önmagában is gyógyító hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy a testsúly normalizálása, a sóbevitel, az alkoholfogyasztás mérséklése és a fizikai aktivitás fokozása, a dohányzás elhagyása jelentős vérnyomáscsökkenést eredményez. Sokan ajánlják a DASH-diétát, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék fogyasztása, a rendszeres halevés és a fehér húsok előtérbe helyezése. A nem gyógyszeres kezelési formák közül a túlsúly esetén alkalmazott testsúly csökkentés a leghatékonyabb: 10 kg fogyás a szisztolés vérnyomás értéket 5-15 Hgmm-rel mérsékli.

Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés -, vagy többször mér emelkedett vérnyomásértéket, vegye komolyan a jeleket, és forduljon kardiológushoz.