Mire figyeljünk a szőlő metszésénél?

A kemény téli hidegek után végre itt a tavasz, a szőlősgazdák most már nem halogathatják tovább ültetvényeik metszését és a ma már elmaradhatatlan lemosó permetezést. Arról, hogy mire érdemes leginkább odafigyelni ezen munkák végzésekor, Jakab Sándor beregszászi szőlészt és borászt kérdeztük.

– A gazdák többsége már metszőollót ragadott, de még mindig vannak, akik a jobb időre várnak. Meddig nem késő elvégezni a metszést?

– Az éjszakák változatlanul hidegek, sok helyütt még mindig ott a hó tőkék között, ami szintén hűti a környezetüket, így még nem indult el a nedvkeringés a szőlőben. Egyelőre tehát senki sem késett el a metszéssel. Számítanunk kell azonban arra, hogy ha melegebbre fordul az idő, néhány napon belül életre kel a szőlő. Itt van már a rügyfakadás ideje, amit a szőlőtőkék is éreznek. Nem célszerű tehát tovább halogatni a metszést, mínusz öt foknál melegebb időben bátran nekiláthatunk, hogy még rügyfakadás előtt végezzünk a munkával.

– Hogyan lássunk hozzá a metszéshez?

– A munkát a szőlőben mindenképpen az oszlopok, a karók, a dróthuzalok, a lugasok, egyszóval a támrendszer megigazításával, kijavításával célszerű kezdeni. Ezzel a munkával még rügypattanás előtt végezni tanácsos, hiszen később a támrendszer mozgatásával kárt tehetünk a rügyekben, a zsenge hajtásokban.

– Milyen szempontok szerint metsszünk?

– Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a szőlőtőkék metszése egyben a termésszabályozás eszköze is. A Jóisten futónövénynek teremtette a szőlőt, amelyet korlátozni kell növekedésében, hogy az optimális termés eléréséhez megfelelő mennyiségű hajtás maradjon a tőkén. Ugyanakkor a metszés másik fontos feladata az elszáradt, elfagyott hajtások, karok eltávolítása. Az idei kemény télvége miatt sok helyütt számíthatunk kisebb-nagyobb fagykárra, ezért a szokásosnál is figyelmesebben végezzük a metszést. Mindenekelőtt mérjük fel a fagykár mértékét. Ehhez az ültetvény különböző pontjairól és a különböző fajtákról levágott néhány vesszőn vágjunk ketté hosszában egy-egy rügyet, s vizsgáljuk meg a belsejüket. Ha azt látjuk, hogy meg van barnulva, feketedve a belső részük, az a fagyás jele, s ennek függvényében kell azután metszenünk. Fagykár esetén ne sajnáljuk erőteljesen visszavágni a növényt, kevesebb rügyet hagyni, eltávolítva az elfagyott részeket.

Nagyobb fagykár esetén előfordulhat, hogy a tőke nem metszhető hosszú csapra, vagyis nem célszerű az egészséges tőkékhez hasonlóan metszeni és terhelni az adott esztendőben. Ilyenkor a károsult tőke egyedi elbánást igényel. Egyes fajtákat, mint például a Kékfrankost, a Furmintot vagy a Traminit rendes körülmények között jobb szálvesszőre metszeni, de fagykár esetén célszerűbb lehet fél szálvesszőre vagy rövid csapra metszeni. Ennek hatására a tőke felerősödik, új hajtások jelennek meg, s a következő esztendőre ismét jól terhelhetővé válik.

A metszést úgy végezzük, hogy a vágás mindig a vessző végén meghagyott utolsó szemmel ellenkező oldalra lejtsen. Ellenkező esetben a szőlő meginduló leve a rügyre folyhat, amitől az a szem bevakulhat, vagyis nem hajt ki.

Azt is vegyük figyelembe, hogy az elhanyagolt, nem trágyázott ültetvényeken kevesebb hajtást célszerű hagyni, mint egyébként tennénk. Szerényebb tápanyag-utánpótlás esetén a tőkéktől érthetően kisebb termésre számíthatunk, különösen egy kemény tél után.

Néha megfeledkezünk róla, hogy ilyenkor, a tavaszi metszés közben a szőlő fás részeiről célszerű eltávolítani az elhalt, leváló kérget. Ezáltal csökkentjük azoknak a kártevőknek az életterét és a számát, amelyek a kéreg alatt bújnak meg.

– Néhol a hó olvadásával egy időben sarjadnak ki a gyomnövények. Mit tegyünk?

– Amennyiben gyomirtóval szeretnénk kezelni a szőlőültetvényt, azaz a sorközöket, akkor azt még rügyfakadás előtt el kell végeznünk. Ha ugyanis csak egy kicsi is a rügyekre kerül e szerekből, vagy akárcsak a gyomnövényekről felszálló párájuk éri a gyenge hajtásokat, máris kárt okozunk. Ajánlott környezetbarát, s nem méregalapú készítményt használni erre a célra. Olyan gyomirtóra van ugyanakkor szükségünk, amely az egész növényt elpusztítja. A szaküzletekben ma már számos olyan készítmény kapható, amely a levélen keresztül felszívódva a gyökérzetig elhatol, azaz teljesen elpusztítja a gyomot.

– Mivel népszerűsítené a lemosó permetezést a még mindig kételkedők előtt?

– Az utóbbi években meglehetősen sokféle betegség és kártevő pusztított a szőlőben. Az idei nagy fagyok ugyan valószínűleg jelentősen megritkították a szőlő ellenségeinek sorait, ne feledjük azonban, hogy több permetezést is megspórolhatunk a továbbiakban, ha most a tavaszi permetezést alaposan végezzük el.

– A legtöbben még mindig bordói lével, „rézgáliccal” permeteznek…

– A szőlő lemosó permetezésére a réztartalmú készítmények a legalkalmasabbak, amelyek igen széles választékban szerezhetők be a szaküzletekben. Örülnünk kell az óriási választéknak, hiszen az utóbbi években az időjárás olyannyira szélsőségessé vált, hogy nem is oldhatnánk meg a hatékony növényvédelmet kizárólag a bordói lével, ahogyan korábban tettük.

Emellett számos olajtartalmú permetszer is kapható, amelyek egyfajta filmszerű bevonatot képeznek a szőlő fás részein, amely alatt a kártevők elpusztulnak. A réztartalmú és az olajos készítményeket azonban nem szabad összekeverni, egyszerre kijuttatni. A permetszerek csomagolásán rendszerint megtalálható a használati útmutató, de általában a kereskedők is szolgálhatnak tanáccsal a gazdáknak a készítmények felhasználását illetően. Javasolnám, hogy mielőtt bármilyen szert alkalmaznánk, alaposan olvassuk el az előírásokat, nehogy kárt okozzunk.

pszv

Kárpátalja