Ne csak az agyunkat használjuk gondolkodáshoz!
Amikor egy problémát kell megoldanunk, nemcsak az agyunkat használjuk, hanem testünk többi részét is, és a mozgás, a gesztikulálás segítik a gondolkodási folyamatokat. Ugyanakkor ha nem mozoghatunk, az más, esetleg hatékonyabb stratégiák kieszelésére ösztönözhet – állapították meg a Wisconsini Egyetem pszichológusai.
Martha Alibali és kollégái a Psychological Science című szaklap következő számában megjelenő kísérletsorozatukhoz 86 amerikai egyetemistát toboroztak. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyikben a résztvevők kezét, a másikban a lábát rögzítették tépőzárak segítségével.
A kísérlet során sorban egymáshoz kapcsolt fogaskereket kellett elképzelni, amelyekről a kísérletvezető kérdéseket tett fel: például ha öt fogaskerék van összekapcsolva, és az elsőt az óramutató járásának irányába forgatjuk, merre fog forogni az utolsó kerék? A résztvevők a feladat megoldása közben – amit videóra vettek – hangosan gondolkodtak.
A videófelvételeket elemezték abból a szempontból, hogy hány kézmozdulatot (például forgatást imitáló mozdulatot) használtak a résztvevők, milyen szóbeli magyarázatokat fűztek a megoldáshoz, illetve hogy alkalmaztak-e elvontabb matematikai szabályokat.
Az elemzés azt mutatta, hogy azok, akik szabadon mozgathatták a kezüket, általában használták is a feladatmegoldás során, spontán gesztikulációval segítve a gondolkodást, míg azok, akiknek a kezét rögzítették, illetve akik maguktól nem gesztikuláltak (bár megtehették volna), gyakrabban használtak elvont, matematikai stratégiákat.
Az eredmények fontos kérdéseket vetnek fel az agy, a test és a tér kapcsolatáról. A kutatók rámutattak, hogy a gondolkodó ember gyakran vizuális vagy térbeli metaforákat használ olyan fogalmakkal kapcsolatban is, amelyeknek elvileg nincs köze a térhez, például amikor emelkedett hangulatról, lehangoltságról, vagy akár magas és mély hangokról beszélünk.
Ám Alibali szerint a legfontosabb kérdések, hogy hogyan használhatjuk ki a mozgás és az érzékelés hatását a tanulás során, illetve hogy mi jellemzi azoknak az embereknek a kognitív stratégiáival, akik – például idegrendszeri betegség miatt – nem tudják használni a testüket? Elképzelhető, hogy az ilyen emberek egészen egyedi, mások számára is tanulságos problémamegoldó stratégiákat használnak – véli a kutató.