Kezdőlap » Kitekintő » Magyarország » Orchideás rétek borítják az őrjégi lápot
Fotó: MTI/Földi Imre

Orchideás rétek borítják az őrjégi lápot

Hajós település méltán büszke kastélyára. A szóbeszéd szerint az építtető gróf Patachich Gábor kalocsai érsek úgy értesült, Mária Terézia ellátogat majd az egyházmegyébe, márpedig akkor méltó szállást kell őfelségének biztosítani. Az igazság azonban az, hogy semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a rezidencia valóban emiatt, és a királynőnek készült volna.

A Duna a feljegyzések szerit százezer évvel ezelőtt az őrjegi vidéket, a Turjánvidék déli részét is érintette. Azonban az évszázadok során a Duna összefüggő vízfelülete egyre zsugorodott, az elhalt növényzet több méter vastag tőzeggé alakult, majd várt, hogy az ember rátaláljon, és végre a felszínre hozza.

A Vörös mocsár, az őrjegi lápvonulatnak a legmélyebben fekvő része, jelenlegi arculatát a tőzegbányászatnak köszönheti, ugyanis az egykori bányagödrökben megvetette lábát az élet. A Vörös mocsár vízkészletét a talajvíz, a csapadékvíz és a hátságról leszivárgó vizek adják, ennek köszönhetően a vízszint többnyire állandó – mondta Agócs Péter, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának természetvédelmi tájegységvezetője. Hozzátette, az ötvenes évektől kezdve elkezdődött a gépesített bányászat és a mintegy ezer hektáros természetvédelmi területnek a túlnyomó része ennek a korszerűsítsenek köszönheti mostani kinézetét. A Vörös mocsár ősisége megkérdőjelezhetetlen, és habár itt a láp az egyeduralkodó, a talaj mégsem ingoványos. A térségben olyan kincsek is megtalálhatók mint például az óriás mocsári zsurló, vagy éppen a vakvarjú.

Agócs Péter elmondta, a terület rendkívül fajgazdag úgy növényekben, mint állatokban. Hozzátette, a megmaradt láprétek kifejezetten orchideás rétek. Az állatok közül a madarak színes világába tekinthetnek bele a térségbe látogatók, köszönhetően a buja növényzetnek, amely rendkívül jó fészkelő helyet, táplálékforrást jelet úgy a gémféléknek, mint az énekesmadaraknak. A vizekben pedig megtalálható több ősi őshonos lápi halfaj, mint például a lápi póc vagy a réti csík.

Az őrjegi láprét értékes és egyedülálló. Hajós határát a bivalybika és a tehenek uralják. Agócs Péter elmondta, a környékre már nem igazán jellemző a bivalytartás, ez tulajdonképpen mára már a Nemzeti Park igazgatóságnak a feladata, azért, hogy segítse az őshonos állat fajfenntartását a térségben.

Kárpiné Matos Mária begyakorolt mozdulatokkal alkot. A fazékban a tej már alig várja, hogy sajttá lényegüljön, és megszabaduljon a felesleges savótól. A jó sajt legfontosabb alkotórésze nem más, mint a jóféle alapanyag: a tej. Egy kiló sajt előállításához hét liter tejre van szükség. Kárpiné Matos Mária elmondta, a jó minőségű tej körülbelül 4,5-4,7-es zsírtartalmú.

Bács-Kiskun megye legrégebbi kastélya még ma is jót derül azon, ha egy-egy idősebb hajósi le „máriateréziázza”. Ugyanis a szóbeszéd szerint az építtető gróf Patachich Gábor kalocsai érsek úgy értesült, az uralkodó ellátogat majd az egyházmegyébe, márpedig akkor méltó szállást kell őfelségének biztosítani. Az igazság azonban az, hogy semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a rezidencia valóban emiatt, és a királynőnek készült volna.

A barokk pompában díszelgő épület ma is régi pompájában várja a látogatókat. Tíz évvel ezelőtt a kastély falkutatáson, külső és belső helyreállításon, tetőcserén, homlokzati felújításon, franciakert építésen esett át. Az épület legreprezentatívabb helyisége a díszterem, amelyben a kastély négy legértékesebb műtárgya található, négy darab egész alakos festmény, amely Mária Teréziát, a férjét, illetve Mária Terézia szüleit ábrázolja – mondta Balla Szilvia, a Hajósi Barokk Kastély intézményvezetője. Hozzátette, 1746-ban készült egy leltár a kastélyban és abban már szerepeltek a festmények,  amelyeket azóta is őriznek Hajóson.

A festmények az épület államosítása után, mintegy hatvan évig a plébánia padlásán vészelték át az idő múlását. A díszterem ugyanis 1950 után tornaterem lett. Ám a kastély már a nagy háború előtti, boldog békeidőkben is éves szinten 25-30 érseki, főúri vadászatnak adott otthont.

1907-ben Hajnald Lajos érsek Kalocsán alapított árvaháza került át a kastélyba, majd 1951-ben államosították az épületet és az árvaház mellett egy iskolát is elhelyeztek benne – mondta Balla Szilvia.

A kastély kapuin egy-egy latin szentencia olvasható. Az egykori bejáraton „Az utódok használják hálás szívvel”, a kijárati kapun pedig „Az irigyek törekedjenek nagyobbra!” felirat ad bölcs tanácsot a látogatóknak.

Hajós sváb gyökerű kisváros, nagy és különleges kastéllyal, egy olyan épülettel, amely csakúgy, mint a barokk templom, összeköti az itt élőket és a nemzedékeket. A Szent Imre templom fő ékessége az az Ulmból, az őshazából származó gótikus Szűz Mária kegyszobor, amely az utolsó telepesekkel érkezett az új hazába és otthonba, Hajósra.

III. Károly betelepítés-politikájának köszönhetően Csáki érsek Németországból, Ulmból hozott hű katolikus földműveseket Hajós területére, hogy újjáépítsék a települést. 1726-ban Anna Maria Hall asszony magával hozta az ottani templomból az általuk tisztelt Szűz Mária szobrot, ennek építettek egy akkor még egyhajós templomot és a főoltárán helyezték el, 1728-ban már állt a templom – mondta Ginálné Kovács Anett idegenvezető.

A sváb betelepültek egy nehezen művelhető, mocsaras, lápos, erdős területre érkeztek az 1700-as években. Itt a túlélés nem volt könnyű feladat, de kitartó munkával sikerült.

Forrás: hirado.hu

Szólj hozzá!