Péntek 13, jelent ma még valamit?

Leáldozóban van a babonások napja? Mi az, ami megtörténhet ma velünk, ami máskor nem? Történelmi példákon és az emberi hülyeség szemüvegén keresztül igyekszünk felvázolni a mai nap lehetséges végkimenetelét.

Különböző népek hiedelemvilága a természet és az ember egységére utal. Amióta világ a világ, az emberiség igyekszik megfejteni a természeti jelenségeket, működéseket, mintázatokat különböző ok-okozati (ál)igazságokkal, tudományosan, vagy éppen a valláson keresztül. A péntekkel és a 13-as számmal is így esett.

Lehetséges genezisek

Vannak, akik a bibliai időkre vezetik vissza a péntek 13 legendáját, azon belül is Jézus idejére. Jézus – aki egyes források szerint i.e. 13-án született – 12 tanítványával ült le utoljára vacsorázni. Ráadásul pénteken feszítették keresztre, hiszen akkoriban ez volt a kivégzések napja.

A viking mitológiában is találunk utalást a péntek és a 13. nap szerencsétlen együttállására: „Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet”.

Mások szerint ennek a babonának a gyökerei nem vezethetőek vissza ennyire régre, mindezt az első olyan írásos mű megjelenésének dátumával magyarázzák, amelyben először írtak a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról. Az említett mű Gioachino Rossini zeneszerző életrajza, melyet 1869-ben vetettek papírra. Különös egybeesés, hogy a zeneszerző 1863. november 13-án halt meg, ami pénteki napra esett.

A babona a jelenben

Az angolszász, a német és a dél-európai kultúrákban a legerősebb a félelem, nemcsak a 13-i péntektől, hanem a 13-as számtól is. New Yorkban és más amerikai nagyvárosokban alig találni felhőkarcolót, amelynek lenne 13. (-nak hívott) emelete. A hotelekben nincsen 13-as jelzésű szoba. Volt idő, amikor a repülőgépeken nem volt 13-as szék, a kórházakban 13-as kórterem, a légi kikötőkben 13-as kapu, a Forma-1-ben 13-as számú autó.

Az Apollo 13 fellövési kísérlete kudarcba fulladt, pedig nem bízták a véletlenre: a repülés 1970. április 11-én, helyi idő szerint 13:13-kor a Cape Canaveral 39A indítóállásáról indult. Azért a 39-esről, mert az éppen háromszor 13.

Az ettől a naptól való rettegés a tudomány egyik népszerű hiedelme, természetesen neve is van: paraszkavedekatriafóbia vagy friggatriszkaidekafóbia. És természetesen hírességeket sem kímél.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök egyetlen hónapban sem utazott 13-án, és soha nem adott olyan ebédet vagy vacsorát, amelynek során 13-an ültek volna az asztalnál. Napóleon és Herbert Hoover is rettegett azoktól a tizenharmadikáktól, amelyek péntekre estek. Márpedig minden évben legalább egyszer és legfeljebb háromszor péntekre esik tizenharmadika. Idén még áprilisban, júliusban is retteghetnek.

A keményvonalas babonások péntek 13-án sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át, nem másznak létrára, lekopognak mindent a fán, és az általuk sütött kenyér keletlen marad ezen a napon.

Tények és statisztikák a péntek 13-mal kapcsolatban

Az elmúlt pár évtizedben több tanulmány is született, amelyek statisztikai adatokkal próbálták alátámasztani vagy éppen cáfolni a babona igazát, vicces eredményekkel. Egy holland tanulmány 2008-ban a biztosítótársaságok adatbázisai alapján azt állapította meg, hogy míg egy átlagos pénteken 7800 közlekedési baleset történik, ha az a péntek tizenharmadikára esik, ez a szám 7500-ra csökken. Egy 1993-as cikk a British Medical Journalből ennek éppen az ellenkezőjét állítja, itt a szerzők a hatodikára és tizenharmadikára eső pénteki napok statisztikáit hasonlították össze, és arra jutottak, hogy 13-án 52 százalékkal több a baleset. A leginkább zavarba ejtő eredményre egy finn pszichiáter, Dr. Simo Nayha jutott 2002-ben. A 1971 és 1997 közötti halálos közúti balesetek statisztikája alapján dolgozott, és azt találta, hogy egy átlagos naphoz képest péntek 13-án a férfiaknak 2, míg a nőknek 63 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy közlekedési balesetben meghaljanak.

Abban viszont minden tudományos kutatás szerzője egyetért, hogy az átlagostól eltérő péntek tizenharmadikai adatokról nem a dátum, hanem maga a babona tehet. Ezzel pedig meg lehet magyarázni bármit: ha kevesebb a baleset, az azért van, mert direkt óvatosabbak vagyunk a baljóslatú napon, ha több, az meg azért, mert idegesít a tudat, hogy ma szerencsétlen nap van. A felmérések szerint a péntek 13 babona az 1980-as években élte a fénykorát, amikor Amerikában a 18 és 24 év közöttiek közel harmada hitt abban, hogy ez a nap balszerencsés.

Fprrás: divany.hu