Sokat tévéznek a gyerekek
Majdnem három és fél órát nézik a televíziót a 4-12 éves gyerekek, több mint felük ráadásul szülői felügyelet nélkül – derült ki az AGB Nielsen médiakutató intézet adataiból.
Az eredmény: koncentrációs zavar, hiperaktivitás, agresszió. De azért van fény az alagút végén.
Tavaly naponta átlagosan négy óra negyvennégy percet töltöttünk a tévé előtt, hetvennégy perccel többet, mint 15 évvel ezelőtt. A férfiak majdnem négy és fél, a nők pedig kereken öt órát szenteltek a képdoboznak. Korcsoportokra lebontva kiderül, hogy a 18 éven alattiak több mint három órát töltenek el naponta a tévézéssel, az ötven év felettiek pedig több mint hatot. Legtöbben a kereskedelmi csatornákat nézték, de emelkedett a zenecsatornák, a gyerekcsatornák, illetve a film- és ismeretterjesztő csatornák nézettségei is. Ha figyelmen kívül hagyjuk az előző év nagy tévés eseményeit és a szokásosnál rosszabb időjárást, ami általában plusz nézőket jelent, akkor is különösen rémisztő az az adatsor, mely szerint a 4-12 éves gyerekek naponta átlagosan 3 óra 23 percet töltenek a tévékészülékek előtt.
Az AGB Nielsen egy külön tanulmányban részletezi a 4-14 éves gyermekek tévénézési szokásait, akik tavaly naponta 197 percet töltöttek tévézéssel, összességében 55-65 százalékuk nagykorú felügyelete nélkül. Legaktívabbak este 8 és 9 óra között voltak, legtöbbet pedig a kereskedelmi csatornákat nézték. Nem sokkal lemaradva jöttek a gyerekcsatornák, a filmcsatornák és a zenecsatornák. Legkevésbé a hírcsatornákat, a sportcsatornákat és az ismeretterjesztő csatornákat nézték. A tanulmány rávilágít arra is, hogy este 8 óra után – amikor a tévés tartalmak már többnyire nem nekik szólnak – szintén az országos kereskedelmi csatornákat nézik a legtöbben.
De vajon hogyan teljesítenek ezek a fiatal gyerekek reggel az óvodákban és az általános iskolában? Nagy Károlyné, a tari Örökzöld Óvoda óvónője elmondta, hogy pár évvel ezelőtt igencsak meglátszott a kicsiken, ha valami erőszakos műsort néztek, ugyanis a játékok során gyakran mutatkoztak rajtuk az agresszió jelei. A kialakult helyzetet a szülők felvilágosításával kezelték, amely eredményesnek bizonyult: azóta jobban odafigyelnek csemetéikre és kevesebb televíziózást engedélyeznek nekik.
Portálunk megkérdezett több általános iskolai pedagógust is a megyéből, akik elmondták, hogy sokszor fordul elő az, hogy a gyerekek késve, kialvatlanul és fáradtan érkeznek az iskolába. Az elsősök nem tudnak a mesékre figyelni, mivel otthon nem olvasnak fel nekik. Sokuk beszédhibás, mivel a szüleik keveset beszélgetnek velük és a tévéből tanulnak meg beszélni. A rajzfilmeknél és a különböző szinkronizált műsoroknál azonban nincs egységben a szájmozgás az elhangzott szöveggel, így emiatt rosszul artikulálnak, később pedig csak nagyon nehezen lehet őket megtanítani a helyes beszédre. Az alsó tagozatos gyerekek a pedagógusok elmondása szerint tisztában vannak a napi valóságshow történéseivel és nem ritka, hogy az utána következő felnőtt akciófilmeket is megnézik. A kevés alvás miatt sokuk tanulási zavarral küszködik.
Az egészségügyi szempontok sem elhanyagolhatóak: egy felmérés szerint a magyar gyerekek többsége elhízással küszködik, mivel inkább tévét néz a rendszeres sportolás helyett. Emellett a kutatók külön megemlítik az alvászavarokat, a hiperaktivitást és a különböző mozgásszervi problémákat is.
A kicsit idősebbeknél eltérő szokásokat tapasztaltunk rögtönzött felmérésünkben: általában kevesebb időre kapcsolják be a televíziót. A 15 éves Edina például napi 1-2 órát tévézik esténként, szabadidejében inkább az Internetet böngészi. A szintén 15 éves Krisztián a zenének hódol inkább és elmondása szerint egyáltalán nem néz tévét, míg a 14 éves Kati ha csak teheti a tévé előtt ül, legszívesebben az épp zajló valóságshowt és a késő esti sorozatokat nézi.
Forrás: nport.hu