Székely titkosírás?

Az első világháború idején egy egyszerű székely parasztasszony is titkosírást használt a frontra küldött leveleiben a bizalmas információk elrejtésére. De hogyan működött ez a rendszer, és honnan ismerhették a székelyek?
Egyik kedvenc blogunk, A Wang folyó versei újabb érdekes dokumentumokkal állt elő. Három levélről van szó. Mindhárom értékes nyelvi és néprajzi dokumentum. Az egyik levél 1944-ből származik, az orosz frontról küldték Erdélybe, érdekessége, hogy nyírfakéregre írták.
A másik két levél 1916-ból származik, és a frontra küldték őket. A levelek számtalan érdekessége közül azt emelnénk ki, hogy titkosírást is használnak bennük:
És arról is tudatlak, hogy ha valami olyant akarsz megírni, hogy a többi ne tudja, hát írd számmal: 3×8=1868 8-838=
A megfogalmazás alapján nyilvánvaló, hogy a levélíró olyan rendszerre utal, amit jól ismer, és feltételezi, hogy a címzett is ismeri – ugyanakkor biztosnak tűnik lenni abban, hogy mások ezt a rendszert nem ismerik. De vajon honnan ismerik a levelezők ezt a rendszert? Honnan származhat, és egyéb körülmények között mire használhatták?
A következő levélben a feladó többször is él ezzel a rendszerrel, méghozzá éppen a falubeli hűtlenkedések, azaz érzékeny téma fejtegetésekor:
Azt gondolod, hogy te sem vagy jobb a többinél, de hidd meg jótársom, akiket úgy megtör az erős munka, azt nem fogja a bolondság és amikor itthon voltál sem volt olyan nagy v.-.28lő 28-v8= hát most alig várom, hogy valahová helettem menjen. […] Most 1-03já=213 úgyis hazajött és feleségit elbocsájtotta más útra.
A leghosszabb titkosított részlet pedig:
Egy pár szó =06jl=vo6=1v868-hogy1=:X=8g=8=Xu-02:3cs12-8g28-8=ongyl=83ugy=131- ha valamikor megérném hogy találkozhatnánk, akkor megmondanám, de addig nem lehet, pedig alig tudom 164=: hogy ne írjam meg.

Vajon hogyan működik a fenti titkosírás? Állandó értékük van a számoknak, jeleknek, vagy a levél szövege egyben megfejtésük kulcsa? A számok közötti betűk is kódok, vagy úgy olvasandóak, ahogy le vannak írva?
Forrás: nyest.hu