Kezdőlap » Kárpátalja » Színes » Szeptemberi teendők a gyümölcsösben

Szeptemberi teendők a gyümölcsösben

A szeptember gyümölcsöseinkben, szőlőinkben a szüret, s egyben a télre, valamint a következő idényre való felkészülés kezdetének hónapja. A teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Miért fontos a szakemberek szerint még ilyenkor is figyelni a gyomtalanításra?

– A gyomnövényeknél még tart a magképződés, ezért nagyon fontos lekaszálni, összegyűjteni és elhordani vagy elégetni azokat. Ezt követően tanácsos megvárni, hogy essen az eső, s ennek hatására a lekaszált növényeknél meginduljon a másodhajtások növekedése, illetve megeredjenek a gyomnövények elhullajtott magvai is. Ekkor célszerű majd gyomirtóval kezelni az adott területet, mivel a gyomnövények gyökérzete ilyenkor a vízzel, tápanyaggal együtt a vegyszert is felszívja, ami a pusztulásukat okozza, s ezáltal jövőre sokkal kevesebb gyomnövénnyel kell számolnunk. Különösen a talajban áttelelő évelő tarackosok esetében hatásos ez az eljárás.

– Hogyan készüljünk a szőlő szüretelésére és a borkészítés sok odafigyelést és szakértelmet igénylő munkájára?

– Célszerű addig felkészülni a szőlő szüretelésére, míg tart a jó idő. A hordókat, kádakat, puttonyokat, egyéb edényeket ilyenkor tanácsos kiforrázni, lecsepegtetni, kiszárítani, majd kikénezni. Mielőtt mustot töltenénk a hordóba, eresszünk bele egy szál égő gyufát. Ha a gyufa elalszik, az azt jelenti, hogy a hordó nem tiszta, például az ecetesedés jele lehet, újra ki kell tehát tisztítani. Nagyapáinknak ez a módszere napjainkban is kiválóan alkalmazható.

Sterilizáló hatása miatt a kipréselt mustba feltétlenül tegyünk borként, még akkor is, ha a szőlő egészséges volt. Ráadásul a borunk is sokkal tisztább, szebb lesz általa. Figyeljünk oda azonban, hogy ha néhány napon, egy héten belül nem indul meg a must egészséges forrása, akkor a piacon beszerezhető borélesztővel kell beoltanunk, besegítve a természet munkájába. Az eljárásban nincs semmi ördöngösség. Szívjunk le az erjedni nem akaró mustból úgy egy félvedernyit, abban keverjük el az élesztőt, majd óvatosan melegítsük fel kb. 40-50 fokra a veder tartalmát. Miután a vederben megindult az élesztő gombák munkája, a benne lévő mustot úgy egy óra múlva öntsük vissza a hordóba.

Sose töltsük tele teljesen musttal a hordót, mert az erjedésnek induló folyadék térfogata nő, s ennek hatására „kifuthat” a hordóból. Erősen bedugaszolni sem tanácsos az erjedő borral teli edényeket, mert a fejlődő gázok képesek a szó szoros értelmében felrobbantani az üvegedényt vagy kilőni a dugót, miután kifolyik a bor egy igen jelentős része, akár a pezsgősüvegből.

Továbbra is célszerű eltávolítani a felesleges leveleket a későn érő szőlőfajták fürtjei mellől, hogy azokat jobban érje a nap, a levegő. A csonkázás, a felesleges vesszők eltávolítása azért is célszerű, mert így jobban beérnek a fiatal szőlővesszők, miután a növény kevesebb energiát pazarol a haszontalan másodhajtások nevelésére.

Szüret után szinte mindig fellép az úgynevezett késői lisztharmat, ezért le szoktam permetezni a tőkéket valamilyen kéntartalmú szerrel. Nagyon sokan azt mondják erre, hogy nem érdemes költeni a vegyszerre, felesleges fáradni, hiszen megtörtént a szüret, s a levelek is hamarosan lehullnak már. Csakhogy a fertőzést okozó gomba micélium áttelel az alvó rügyekben, s így jövőre is kárt okoz a szőlőben.

– Hol tart a szüret a gyümölcsösben?

– Szüretelhetjük az őszi alma- és körtefajtákat, különösen, mivel az időjárásnak köszönhetően szépen halad az érés folyamata. Sajnos sok helyütt erősen hullik az alma, s ily módon már alkalmatlan a tárolásra. A lehullott gyümölcsből készíthetünk almabort. Korábban, apáink idején a borkészítés igen elterjedt módja volt régiónkban a hulló gyümölcs hasznosításának. Érdemes volna újraéleszteni a hagyományt, hiszen kár minden egyes beérett gyümölcsért.

– Milyen feltételek szükségesek a télére készletezendő gyümölcsök megbízható és hosszú ideig tartó tárolásához?

– A gyümölcs otthoni, háztáji tárolásának megvannak az íratlan szabályai, amelyeket a legtöbb gazda jól ismer. A szőlőt például ilyenkor még nem érdemes eltárolni télére, erre a célra válasszuk a későn, szeptember végén érő, vastag héjú fajtákat. Hűvös, de szellős és lehetőség szerint sötét helyen tároljuk a gyümölcsöket. A helyiség levegője ugyanakkor ne legyen száraz. Ha szükséges, egy edényben helyezzünk el vizet, hogy biztosítsuk a megfelelő páratartalmat. Olyan megoldást is láttam, hogy a gazda szétöntött egy vödör vizet a pince betonpadlóján, s a fölé rakta az almásládákat. Ha a szőlőt ládákban tároljuk, legfeljebb két sort rakjunk egymásra, papírral elválasztva a rétegeket. Célszerűbb azonban a fürtöket felaggatva, például a mennyezeti gerendáról lelógatva tárolni. A tároló helyiségek előzetes takarítása, fertőtlenítése ugyanolyan fontos, mint a borospincéé. Fertőtlenítésre szintén megfelel egy-két kéncsík elégetése, a helyiség méretétől függően.

– Mikortól kezdhetjük a szemzést?

– Az alma, a körte, a cseresznye vegetációja már véget ért, ezeket tehát bátran olthatjuk, ahogyan az őszibarackot is. Rendszerint T-szemzéssel oltunk, ha viszont „nem adja a héját” az alany, akkor CHIP-szemzést alkalmazunk. Ha megöntözzük az alanynak szánt csemetéket, azok felveszik a vizet, s egy-két nap múlva „feladják” a héjukat.

– Beszerezhetjük-e már ilyenkor a facsemetéket őszi kiültetésre, s mire figyeljünk vásárláskor?

– Még nem tanácsolnám a vásárlást. Az oltványokat akkor célszerű beszerezni, amikor a levelek határozott sárgulásából szemmel láthatóvá válik, hogy tényleg itt az ősz. Vásárláskor mindenekelőtt arra figyeljünk oda, hogy valóban oltványt veszünk-e, azaz látszik-e az oltás helye, ami általában a gyökereknél 10-15 centiméterrel feljebb keresendő. Ne feledjük, hogy a fácskának elsődleges és másodlagos gyökérzetének is lennie kell, azaz két-három vastagabb főgyökérnek, amelyet hajszálgyökerek vesznek körül. Őszibarackból általában koronás csemetét vásárolunk, míg almából, körtéből inkább a suhángot ajánlanám, az egyéves oltványokat, mert azokat később tetszés szerint tudjuk alakítani a különböző művelési módoknak – szuperintenzív, intenzív stb. – megfelelően. Ma már óriási a fajtaválaszték, a lényeg azonban összefoglalható abban, hogy kiskertekbe az alacsony növésű, bőtermő fajták javasolhatók.

Kárpátalja

Read previous post:
Szigorúbb ellenőrzéseket szorgalmaznának a schengeni határokon?

Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság jövő héten azt fogja javasolni, hogy a jövőben egy tagállam maximum öt napra állíthassa vissza...

Close