Tartalmasan telt a nagydobronyi tanoda első éve

A Nagydobronyi Magyar Népművészeti Tanoda 2018 márciusában nyitotta meg kapuit, s azóta rendszeres programokkal várja mindazokat, akik érdeklődnek a magyar népművészet és a népi kézművesség iránt, fontosnak tartják a nemzeti kultúra értékeinek, helyi sajátosságainak ismeretét, őrzését és továbbadását.

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet által működtetett intézmény első programsorozata a húsvéti készülődés jegyében zajlott. A tanoda teret adott a húsvéthoz kapcsolódó élő népszokások közös megélésének: a családok az ünnepvárás első mozzanataként együtt díszítették fel a locsolkodókat útba igazító virágvasárnapi ződágakat, majd a hagyományos dobronyi hímes tojások festésének csínját-bínját sajátíthatták el az érdeklődők.

Nagy sikere volt az agyagedény-készítés alapjait bemutató, 6 alkalomból álló programsorozatnak. Ifj. Hidi Endre szobrász, keramikus vezetésével szebbnél szebb kerámiaedényeket készítettek az agyagozáshoz, korongozáshoz kedvet érző gyermekek.

Júniusban a tanoda adott otthont az I. Nagydobronyi Népzenei és Néptánctábornak, ahol a résztvevőket változatos programok várták: a tánc és az ének gyakorlása mellett kipróbálhatták a népi kézművesség számos formáját a szövéstől kezdve a fonáson át az agyagozásig. A táborozókat a helyi népi ételek világába is elkalauzolták a dobronyi szakácsasszonyok: ízletes fánkok, pogácsák és sok más hagyományos ínyencség készült a tanoda konyhájában.

2018 őszén indult el az intézmény első, felnőtteknek szóló tanfolyama. A féléves képzés során a hagyományos szövőszéken történő szövés menetével ismerkedhetnek meg a jelentkezők. A tanfolyam gyakorlati foglalkozásait Kupás Gizella nagydobronyi szövőnő vezeti, az elméleti alapokat pedig a szövés oktatásában több évtizedes tapasztalattal rendelkező Prófusz Mariannától, a népművészet mesterétől sajátíthatják el a résztvevők.

Havi rendszerességgel zajlanak a tanoda gyerekeknek szóló tematikus délutánjai, ahol az anyagformálás hagyományos módjaival, a népi kézművesség változataival ismerkednek a kicsik. Ezek az alkalmak mindenekelőtt a hagyományőrzésről, ismeretszerzésről és a készségek fejlesztéséről szólnak, ugyanakkor sok egyéb hasznuk is van.

Egyre inkább úgy tűnik, a tanoda valódi közösségi térré tudott válni az elmúlt csaknem egy év alatt, olyan hellyé, ahol szívesen időznek dobronyiak és környékbeliek, kicsik és nagyok, hiszen a tartalmas együttlét, a közös elfoglaltság ma ugyanúgy érték, mint ahogy az volt elődeink idejében.

H. T.
Kárpátalja.ma