„Téli álomra” készülnek az állatok

Több állatfaj egyedei bújnak el télire, hogy védekezzenek a táplálékhiány, a hideg és a fagy ellen. Néhányan közülük időnként felkelnek táplálkozni, míg másokkal csak tavasszal bújnak ismét elő.

A téli álom a mérsékelt és a hideg égövi állatokra jellemző. A hibernáció oka elsősorban nem a hideg, hanem a táplálékhiány. A madarak délebbre vonulnak, ahol kellő eleséget találnak. Sok faj a táplálékszerzésben specializálódott. A számukra kedvezőtlen évszakban életműködésük lecsökken, és „téli álmot alszanak”, például a denevérek, ürgék, pelefélék, hörcsögök és a barna medvék.

Eltérő módon készülnek fel

A téli álomra a fajok különböző módon készülnek fel. Az ürgék, a sünök és a pelék például a hideg beállta előtt sok táplálékot vesznek magukhoz, ezzel masszív zsírréteget képeznek, amelyet tavaszig elégetnek, így végigalusszák a telet. A mókusok viszont néhányszor felébrednek, hogy táplálkozzanak.

A rovaroknak nincs szükségük táplálékra, mivel teljesen lecsökkentik életfunkcióikat. A kétéltűek és a hüllők hidegvérű állatok, testük hőmérséklete a környezetüktől függ. Éppen ezért olyan helyet keresnek, amely nem fagy át. A teknősök például befúrják magukat a mocsárba, ahol csak kevés oxigént vesznek magukhoz, és átalusszák a telet. Ősszel ezek az állatok is sokat esznek, zsírréteget raktároznak télire. Hasonlóan vészelik át a telet a kígyók és a siklók is.

Fokozatosan húzódnak el az állatok

A Körös–Maros Nemzeti Parkban élő állatok közül elsőként a denevérek bújnak el. Már október közepén aludni térnek, mert addigra a táplálékul szolgáló repülő rovarok is eltűnnek. A denevérek csoportosan, egymást melegítve vészelik át a hideg évszakot.

Október közepén a hüllők és a kétéltűek, amelyek napfény nélkül nem tudnak létezni, fagymentes zugokba húzódnak el, vagy beássák magukat a földbe, így védekeznek télen. Az emlősök közül legkorábban az ürgék augusztus közepétől, a mogyorós pelék október végén, a keleti sünök november elején bújnak el. November végén a vörös mókusok is „téli álomba szenderülnek”.