Tünetek, amelyek szívritmuszavart jeleznek
Bár a szívritmuszavar sokáig tünetmentes maradhat, gyanakvásra adhat okot, ha extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, illetve szorítást érzünk a mellkasunkban.
A szívritmuszavar többféleképpen osztályozható, így az eredője és a szívverés sebessége szerint is. Ha percenként 60-nál kevesebb szívverést detektálnak a műszerek, bradycardiáról, lelassult szívverésről beszélünk. Ha viszont 100-nál több dobbanás zajlik le egy perc alatt, akkor tachycardia, felgyorsult szívverés a jelenség neve. Ez önmagában persze még nem szívritmuszavar, hiszen teljesen természetes oka is lehet a megváltozott szívverésnek. Ha sietünk, izgatottak vagyunk, a természetes folyamatoknak köszönhetően érezhetően gyorsabban ver a szívünk, míg ha pihenünk, alszunk, nyilvánvalóan lelassul.
Ha túlzottan sokat ver a szív
A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a tachycardiának számos formája lehetséges, mint például pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia. A diagnózis felállítása során fontos azonosítani, hogy a szív pitvarait vagy kamráit érinti-e a betegség. Ennek megállapításához – a speciális eszközös vizsgálatokon túl – nagyon fontos megismerni a részletes tüneteket is.
A tachycardia lehetséges tünetei:
- gyors, szabálytalan, gyakran mégis gyenge szívverés
- gyengeségérzet
- szédülés, esetleg eszméletvesztés
- légszomj
- mellkasi fájdalom
- szorongás, félelem
Ha túlzottan keveset ver a szív
A lelassult szívverésnek nincsenek feltétlenül olyan jellegzetes tünetei, mint a tachycardiának, mégis fontos időben felismerni a problémát, hiszen veszélyesebb állapotot is eredményezhet, ha a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni. Éppen ezért, ha a családi kórképben jelentkezett már szívritmuszavar, nem árt időnként akár tünetmentesen is kardiológiai kivizsgálást végeztetni. Panaszok esetén pedig természetesen mielőbb érdemes kardiológushoz fordulni.
A bradycardia lehetséges tünetei:
- kimaradó dobbanások
- gyengeség, romló teljesítmény
- szédülés, esetleg eszméletvesztés
Hogyan épül fel a kivizsgálás?
„A szívritmuszavar kivizsgálása során elsődlegesen meg kell ismernünk a panaszokat, megtörténik az anamnézisfelvétel és a fizikális kivizsgálás. Az így nyert elsődleges információk birtokában rendelhetünk el további műszeres vizsgálatokat” – mondta el dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Mi jöhet szóba?
Nyugalmi EKG: szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és vezetéséről.
Szívultrahang: az esetleges billentyűhibákat, továbbá a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a vizsgálattal kimutatni.
24 órás Holter EKG: előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, amelyek például ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek csupán.
Labor- és egyéb vizsgálatok: a ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amely jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak, illetve szükség lehet akár nyaki vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomás-mérésre, endokrinológiai, tüdőgyógyászati, hematológiai konzíliumra.