Veszélyben az ungvári vadgesztenyefák

Az ungvári vadgesztenyefák lombja már most, időnap előtt megbarnult, a levelek kiszáradtak, összezsugorodtak és lassan elkezdtek lehullani. A kép ismerős: jó ideje már, hogy évről évre megismétlődik. Hogy mi okozza mindezt? Ennek jártak utána a Tisza 1 tévécsatorna munkatársai.

Előbb az ungvári utcákon kérdeztek meg embereket, mit gondolnak vagy tudnak a jelenségről. Volt, aki bizonyosra vette, hogy a gesztenyéket betegség támadja, amit kezelni kellene, vagy pedig új fákat kellene ültetni. Volt, aki a nyári hőségnek tulajdonította a változást, valaki az ősz előjeleit látta az egészben, de volt, aki a párás fülledtséget okolta mindezért. Mindenesetre az emberek többsége sajnálkozva szemléli a fák szépségének korai múlását, és bízik abban, hogy a szakszerű hozzáállás meg fogja állítani a bajt.
Nos, a jelenségről azt már tudják a szakemberek, hogy nem betegség vagy időjárás függvénye, hanem egy apró, nagyon szapora lepkefaj, tudományos néven a Cameraria ohridella okozza a problémát. A vadgesztenyelevél-aknázómoly nősténye egy alkalommal akár ötven petét is rak, egy szezonban pedig háromszor rajzik. A petékből néhány nap múlva kikelnek a lárvák, amelyek azonnal behatolnak a levél lemezei közé, és annak nedvével kezdenek el táplálkozni.
Vladiszlav Mirutenko rovartani kutató elmondta, hogy bizonyos növénymintákban már a XIX. század elején megtalálták ennek a lepkefajtának a lárváit. A molylepke narancsos árnyalatúan fehér szárnyainak fesztávolsága 7–9 mm, egyetlen tápnövénye a fehér virágú dél-európai vadgesztenye. Valószínűleg Észak-Amerikából hurcolták be Európába. 1993-ban már észlelték Magyarországon. Az 1994. évi tömegszaporodása után folyamatosan terjedt észak és kelet felé, és 1998 óta már egész Ukrajna területén pusztítja a fákat. Gyakorlatilag nincs természetes ellensége, semmi sem pusztítja, semmilyen élőlénynek nem szolgál eledelül, ezért aztán a vadgesztenyék kárára zavartalanul növelheti populációját.
Létezik ugyan vakcina a kártevő megjelenésének megelőzésére, de a szer túl drága: egyetlen fának a lekezelése 20 euróba kerülne, és két-három évente meg kellene ismételni az eljárást. Ivan Opalenik, az Uzsagromix igazgatója szerint vegyszeres lemosópermetezéssel is meg lehetne állítani a molylepke szaporodását, azonban ez az eljárás városi körülmények között nem engedélyezett.
Úgy tűnik, egyelőre nincs mód arra, hogy megakadályozzák az évente megismétlődő, szomorúságra okot adó lepkeinváziót. Azonban egy kiút mégis kínálkozik. Mivel az aknázómoly csak a fehér virágú gesztenyét támadja, fokozatosan le lehet cserélni ezeket rózsaszín virágúakra, esetleg más dekoratív fákkal lehetne pótolni hiányukat.

Kárpátalja.ma