Kezdőlap » Kárpátalja » Színes » Vidékünk történelmi államférfiai, hadvezérei
Mihail Kolodko miniszobra a munkácsi várban

Vidékünk történelmi államférfiai, hadvezérei

Dobó István, az egri vár hős védője (1502 körül – Szerednye, 1572 májusa)

Dobó István életének legfőbb állomásai a kárpátaljai Szerednyéhez kötődött. Itt született és itt is halt meg, és – egyes források szerint – itt tanulta a földesúri gazdaság-irányítás fortélyait, amibe beletartozott a család uradalmának és várának gondozása, vezetése is. Élete utolsó éveiben visszatért szerednyei várába, ahol 70 éves korában hunyt el.

Szerednyén található az a történelmi emlékhelyként számon tartott borpince, melyet a hagyomány szerint Dobó István készíttetett török foglyokkal. A történetet megerősíti a pince falán található, a XVI. század elejéről származó kőbe vésett latin felirat. A szájhagyomány úgy tartja, hogy a pincét földalatti folyosó köti össze az ungvári, valamint a munkácsi várral, ám ennek nincs valóságalapja.

Dobó István

Egy másik, ugyancsak nem bizonyítható legenda úgy tartja, hogy Dobó szívét Szerednyén temették el. Az igazság, amit biztosan tudunk, azonban az, hogy holttestét a család dobóruszkai – ma Szlovákiához tartozik – sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya (Ozaly, Horvátország 1643. – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.)

Zrínyi Ilona első férje (I. Rákóczi György) és anyósa halála után lett a Rákóczi-birtok úrnője. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. Thököly Imre és Zrínyi Ilona a munkácsi várban 1682-ben házasodtak össze. Thököly Imre kijavíttatta a várat, megerősíttette falait, sáncait, gazdag udvart tartott benne.

A kuruc felkelés során, 1685 végén a császári csapatok körülveszik a kurucok utolsó erősségét, Munkács várát, amit Zrínyi Ilona védett három éven át Antonio Caraffa generális csapatai ellenében. Tettéért XIV. Lajos, a „napkirály” Európa legbátrabb asszonyának nevezte.

Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált, és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekei nevén maradjon. 1699-ben elkísérte férjét török száműzetésbe, itt is halt meg 60 éves korában.

Bercsényi Miklós kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.)

Bercsényi az ungvári vár kapcsán kötődik Kárpátaljához. 1691-ben került birtokába, és az ő idejére tehető a vár fénykora. Megerősítette a várat (500 fős helyőrség, 30 ágyú vigyázta az Ung völgyét), palotáját fényesen berendezte, jelentős műkincsgyűjteményt és könyvtárat hozott létre benne. 1695-ben (más források szerint 1694-ben) feleségül vette Csáky Krisztinát, s a házaspár az ungvári várban rendezte be családi fészkét. Frigyükről vers is született:

„Szombaton ezeknek szerelmes anyjával:

Méltóságos, kegyes Csáky Krisztinával

Megesküdt Bercsényi, s Isten áldásával

Takarództak együtt Vénus paplanjával.”

(Kőszeghy Pál éneke)

Mihail Kolodko Bercsényi házaspárt ábrázoló szobra

A Bercsényi házaspár több évig élt az Ung-parti városban, de a szabadságharc leverése után menekülniük kellett. Távol a hazájától halt meg a törökországi Rodostóban.

II. Rákóczi Ferenc, a szabadságszerető magyarok legnagyobbja (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó 1735. április 8.)

II. Rákóczi Ferenc

A szabadságharc kárpátaljai vonatkozásait Dr. Csatáry György szedte pontokba.

1. II. Rákóczi Ferencnek a történelmi Bereg megye területén helyezkedett el a legnagyobb és a legjelentősebb birtokteste, az ún. Munkács-Szentmiklósi Dominium, ami családi örökség alapján szállt rá. Ennél fogva Rákóczi a beregiek támogatásával kezdhetett fegyveres vállalkozásba.

2. Bereg megye területén, Tarpán, Váriban és Beregszászban bontották ki először a fejedelem által készíttetett „Cum Deo pro Patria et Libertate” feliratú zászlókat. A munkácsi vár továbbá a munkácsi Rákóczi-kastély a Rákóczi-család életében nem csak a szabadságharc idején töltött be fontos szerepet.

3. Ehhez a vidékhez kapcsolódik a szabadságharc első vesztes (Dolha, 1703. június 7.) és az első győztes (Tiszabecs-Tiszaújlak, 1703. július 14–16.) csatája, amely országos jellegűvé tette a magyar függetlenség ügyét.

4. Ung megye főispánja, Bercsényi Miklós nagy hatással volt a fejedelemre a szabadságharc kezdetén, ő volt Rákóczi seregének fővezére, a szabadságharc második embere. Az orosz cár követét fogadta Ungvár várában. Személyének kultusza ma is él vidékünkön.

5.Ugocsa megye kiállását a szabadságeszmék mellett már a XVII. század végi hajdúszabadságért folytatott harcoktól számíthatjuk. Jellemző a történész Esze Tamásnak a megállapítása: „Ugocsa kezdettől fogva kuruc vármegye, a legkurucabb valamennyi között …”

6. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben a legtovább működött Rákóczi állama. Vidékünk a zászlóbontástól a fegyverletételig – Magyarország és Erdély határának közelében – a szabadságharc gazdasági bázisa, a hadsereg és a közeli várak hadellátója. Ezekben a megyékben kezdődött el Rákóczi államának kiépítése, intézményrendszerének létrehozása, anyagi-személyi bázisának kialakítása.

7. Vidékünkön a szabadságharc idején két országgyűlés (Huszt 1706, Salánk 1711) zajlott le, amelyek hatással voltak mind az erdélyi, mind a magyarországi eseményekre.

8.Máramarosra vonatkozóan a huszti vár szerepe példaértékű, mivel ez volt az első jelentős vár, amelyik Rákóczi szolgálatába állt. A máramarosi sóbányák jelentős bevételt biztosítottak Rákóczi hadseregének.

9. Ezen a vidéken kezdődött a zászlóbontásokkal (1703. május 21–22.) és a munkácsi vár kapitulálásával (1711. junius 22.) itt ért véget a magyar történelem leghosszabb szabadságharca.

10. Ezen a vidéken élnek a ruszinok, Rákóczi leghűségesebb népe („Gens fidelissima”), akiknek hűsége és ragaszkodása a fejedelemhez – más szomszédos nemzetekkel ellentétben – példaértékű volt. Ezt mutatta ki források segítségével Hodinka Antal jeles történészünk is.

Forrás: www.karpataljaszeretlek.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Új óvoda nyílt Munkácson

Megnyitotta kapuit a munkácsi 4-es számú óvoda a Béke utcában január 8-án – adta hírül a mukachevo.net hírportál.

Close