150 éve létező jogokat von vissza az új ukrán oktatási törvény

A Kárpátalja területe az elmúlt 150 évben több államhoz tartozott. Ha azonban megvizsgáljuk az elmúlt 150 év törvényeit aszerint, hogy milyen jogokat biztosítottak az anyanyelvi oktatáshoz, akkor azt találjuk, hogy – egészen a 2017. szeptember 5-én Kijevben megszavazott új oktatási törvény hatályba lépéséig – mindegyik állam biztosította az anyanyelvi oktatás lehetőségét állampolgárai számára.

Ez azt jelenti, hogy az ukrán nép tagjai számára adott volt a jog ahhoz, hogy anyanyelvükön tanuljanak akkor is, amikor kisebbségi sorban éltek.

Felfoghatatlan, hogy miért vonják meg az 5. osztálytól (a gyermekek 10 éves korától) ezt a jogot a ma már többségi pozícióban lévő ukránok az országban élő nemzeti kisebbségek képviselőitől.

Az alábbiakban három különböző állam három különböző történelmi korszakban született törvényiből idézzük fel azokat a passzusokat, amelyek az oktatás nyelvét szabályozzák.

Magyar Királyság

(az Osztrák–Magyar Monarchián belül)

1867–1918

 

  1. évi XLIV. törvénycikk

a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában

§ Az egyházközségek, egyházi felsőségeik törvényes jogainak sérelme nélkül anyakönyveik vezetésének s egyházi ügyeik intézésének, nemkülönben – az országos iskolai törvény korlátai között – iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg.

 

  1. § Az állam s illetőleg a kormány által már állított, vagy a szükséghez képest állítandó tanintézetekben a tanítási nyelvnek meghatározása, a mennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási minister teendőihez tartozik. Dea közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak is legfőbb czélja levén; köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvökön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik.

 

***

  1. évi XXXVIII. törvénycikk

a népiskolai közoktatás tárgyában

  1. § Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, a mennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajku községben ez okból oly tanító alkalmazandó, a ki a községben divatozó nyelveken tanítani képes. Népesebb községekben, a hol többféle nyelvü lakosok tömegesen laknak, a mennyire a községereje engedi, különböző ajkú segédtanítók is választatnak.

***

  1. évi XXVII. törvénycikk

a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanitók járandóságairól

(az úgynevezett Lex Apponyi)

  1. § Az 1868:XLIV. tc. 14. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az egyházközségek iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg, akkép értelmezendő, hogy szabadságukban áll oktatási nyelvül vagy az állam nyelvét, vagy a gyermekek anyanyelvét megállapitani, fenmaradán természetesen ez utóbbi esetben a magyar nyelvnek tanitására vonatkozó törvényes intézkedések feltétlen érvénye és hatálya.

 

  1. § A nem magyar tanitási nyelvü elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi minister által a hitfelekezeti iskolafentartó meghallgatásával megállapitott tanitási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanitandó, hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni.

 

****************

II. Csehszlovák Köztársaság

1919–1939

A Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevele

(1920)

  1. § Azon városokban és járásokban, amelyekben a csehszlovák nyelvtől eltérő nyelvű csehszlovák állampolgárok jelentékeny hányada van letelepedve, ezen csehszlovák állampolgárok gyermekeinek az általános tanügyi szabályzat keretein belül megfelelő alkalom biztosíttatik arra, hogy saját nyelvükön taníttassanak; emellett a csehszlovák nyelv tanítása kötelezővé tehető.

 

***

A Csehszlovák Köztársaság Nyelvtörvénye

(1920)

  1. § A nemzeti kisebbségek számára létesített iskolákban a tanítás az ő nyelvükön történik.

 

****************

III. Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége

(Szovjetunió)

1945–1991

Törvény a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Szövetségi Köztársaság népoktatásáról

(1974)

3 .cikkely. Az SZSZKSZ polgárainak joga az oktatáshoz

Az SZSZKSZ polgárainak joga van az oktatáshoz.

Ezt a jogot térítésmentesen biztosítják az oktatás minden formájában, a fiatalok általános középfokú oktatásának megvalósításával, a szakképzés, a műszaki, a középfokú és a felsőoktatás széles körű fejlesztésével az oktatás és a termelés összekapcsolása révén; a levelező és az esti oktatás fejlesztésével; állami ösztöndíjak és juttatások nyújtásával a diákok és hallgatók számára; ingyenes iskolai tankönyvek kiadásával; az anyanyelvi iskolai oktatás lehetőségének biztosításával; az önképzés feltételeinek megteremtésével.

 

  1. cikkely. A népoktatás alapvető elvei a Szovjetunióban

A népoktatás alapvető elvei a Szovjetunióban a következők:

(…)

6) az oktatás nyelvének szabad megválasztása: az anyanyelven vagy a Szovjetunió más népének nyelvén való tanulás (…).

***

Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság törvénye a népoktatásról

(1974)

  1. cikkely. Az USZKSZ polgárainak joga az oktatáshoz

Az USZKSZ polgárainak joga van az oktatáshoz.

Ezt a jogot térítésmentesen biztosítják az oktatás minden formájában, a fiatalok kötelező általános középfokú oktatásának megvalósításával, a szakképzés, a műszaki, a középfokú és a felsőoktatás széles körű fejlesztésével az oktatás, az élet és a termelés összekapcsolása révén; a levelező és az esti oktatás fejlesztésével; állami ösztöndíjak és juttatások nyújtásával a diákok és hallgatók számára; ingyenes iskolai tankönyvek kiadásával; az anyanyelvi iskolai oktatás lehetőségének biztosításával; az önképzés feltételeinek megteremtésével, az önképzés és továbbképzés különböző formáinak megteremtésével.

 

  1. cikkely. A népoktatás alapvető elvei az Ukrán SZSZK-ban

A népoktatás alapvető elvei az USZSZK-ban a következők:

(…)

6) az oktatás nyelvének szabad megválasztása: az anyanyelven vagy a Szovjetunió más népének nyelvén való tanulás (…).

 

26. cikkely. Az oktatás nyelve az általános középiskolában

Az általános középiskola tanulói számára biztosított a lehetőség az anyanyelven való tanuláshoz vagy a Szovjetunió más népének nyelvén folyó oktatáshoz. A szülőknek vagy az őket helyettesítő személyeknek joguk van megválaszthatják a gyermekek számára a megfelelő tannyelvű iskolát. Azon nyelv mellett, amelyen az oktatás folyik, a tanulók szándék esetén tanulhatják a Szovjetunió más népének nyelvét is.