Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » A klímaváltozás nyomában – magyar kutatók Ecuadorban
Fotó: iker.atomki.hu

A klímaváltozás nyomában – magyar kutatók Ecuadorban

A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében (MTA Atomki) működő kutatócsoport tagjai nemrég idegen tájakon kutakodva a paleoklíma-rekonstrukcióhoz alkalmas cseppköveket, faévgyűrűmintákat gyűjtöttek. A kutatócsoport tagjai között volt a kárpátaljai származású László Elemér meteorológus is.

Az expedíció február elején zajlott a Mera karsztterület délkeleti keresztmetszetében lévő Pastaza környéki barlangokban.

A kutató elmondta, hogy a paleoklíma-rekonstrukció során a múltbeli klíma bizonyos jellemzőit próbálják meghatározni. Elsősorban a múltban uralkodó hőmérsékletről, csapadékosságról, vegetációs viszonyokról tesznek megállapításokat, valamint arról, hogy ezek a klimatikus paraméterek mitől és hogyan változtak a vizsgált időszakban. A múltbeli klíma kutatói többnyire sarki jégrétegeket, gleccsereket, óceáni, tengeri, tavi üledékeket vagy például, ahogy az MTA Atomki kutatói, barlangi cseppköveket vizsgálnak.

A vizsgálat a jövőre is kihat, hiszen az eredmények által a jövőbeli eseményeket is meg tudják majd becsülni. És hogy miért pont Ecuadorba kellett ehhez utazni a magyar kutatóknak, arra az a válasz, hogy a biodiverzitás Ecuadorban az egyik legnagyobb a világon, mivel az ország négy fő területe – az Amazonas-vidék, az Andok, a partvidék és a Galápagos-szigetek – teljesen különböző földrajzi és klimatikus tulajdonságokkal rendelkezik. Az itt található élővilág pedig nagyon érzékeny a klíma hirtelen változásaira.

A kutatók a terepmunka során elsősorban denevérürüléket gyűjtöttek. A tudósok a Pastaza környéki barlangokban kúszva-mászva denevérguanóból vettek mintákat, ugyanis a táplálékukat részben a környező erdőkből, részben a barlangokban szerző repülő emlősök ürülékében megtalálható növényi magvakból a növényvilág diverzitására, annak változásaira lehet közvetve következtetni, valamint a denevérek faji eloszlását az ürülékben található szerves maradványok DNS-e alapján lehet a legpontosabban meghatározni.

A kutatók nagyjából tíz állócseppkövet gyűjtöttek négy különböző barlangból. Ezek közül egyet már letörve találtak, míg a többit ők törték le, természetesen az ecuadori hatóságok engedélyével. A kutatók az ecuadori cseppkőbarlangokból begyűjtött mintákat hazahozták Debrecenbe, hogy további vizsgálatoknak vessék alá azokat. Az onnan származó cseppkövek segítségével az utóbbi néhány 100 ezer év múltbeli klimatikus viszonyait tudják vizsgálni.

A kutatócsoportunk nagyon aktívan tárta fel a barlangokban rejlő cseppköveket, amelyek lehetőséget biztosítanak az egyenlítő közeli éghajlat rekonstrukciójára. A terepi munka eredményessége bőven a várakozásunkat felülmúlta és erősítette a cseppkőkutató csoportunk egységét, együttműködését – vélekedett az expedícióról László Elemér meteorológus. – Nagy élmény volt egy másik kultúrát megismerni és kapcsolatokat kialakítani az ecuadori kutatókkal. Ebben fontos szerepet játszott Danny Vargas, aki jelenleg a kutatócsoportunk PhD-hallgatója, valamint a laborvezetőnk Palcsu László, aki megteremtette a szakmai és anyagi hátteret az expedícióhoz. Nagyon fontos terepi tapasztalatokat adott a csoportunknak Temovski Marjan, aki nagy rutinnal rendelkezett a barlangászás területén, és nagyon hasznos tanácsokat adott a terepi munkában.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in klímaváltozás, kutatás
Integrált prevenciós program fiatalok számára Kárpátalján

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládos Egyesület kezdeményezésére indult el az a PRO-INTE Kárpátalja című kérdőíves felmérés, amelyet 2019. január 11–30. folyamán,...

Close