A napóra miatt jár erre az óramutató

Az ókori napórák kelettől nyugatig mutatták az időt és valamilyen rejtélyes okból az embernek is erre esik jobban fordulni. A futópályán mégis a másik irányban versenyzünk.

Gondolkodott már azon, miért éppen az óramutató járásával megegyezően jár az óramutató? Egyszerűen megszokásból.

Amikor először mérték az idő múlását az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában, napórát használtak, melyen egy kar mutatta az időt a karra merőleges felületen.
„Az emberiség történetének kezdetén nagy szükség nem volt arra, hogy mérjék az órákat, elég volt tudni azt, hogy milyen évszak van. Az első napórát, vagy annak előfutárát a Krisztus előtti 13. századból ismerjük, Egyiptomból egy Osiris templomból” – mondta el az M1 Minden Tudás műsorában Németh György ókortörténész (ELTE).
Ez tulajdonképpen egy falfelület, amiből kilóg egy kőgerenda. Az árnyák útját jelölték be több ponton, és ezzel jelezték az időt.
A Nap keleten kel és nyugaton nyugszik, az árnyék a nap folyamán olyan irányban mozog, amelyet az óramutató járásával egyező iránynak nevezünk.
Hosszú évszázadokon át a napóra volt a legpontosabb időmérő eszköz.

Az ókoriak napkeltétől számolták az első hat órát, ekkor dolgoztak, ekkor voltak nyitva a könyvtárak, fürdők, üzletek, a második 6 órában pedig – ahogy ők mondták – éltek.
Az időtartam méréséhez vízórát használtak, feljegyzések alapján Athénban a bírósági tárgyalásokon nagy hasznát vették.
Az egy egységnyi edény oldalán egy lyuk volt, amiből egy ugyanakkora, másik edénybe csorgott át a víz.
„Amikor a víz átcsorgott, be kellett fejezni a beszédet, vagy ha hosszabb volt, akkor azt mondták, hogy 3 egységnyit beszélhet az illető. Azért volt erre szükség, mert ha a vádbeszéd 3 egység volt, akkor védőbeszédre is 3 egység jutott” – tért ki rá Németh György. A versenyeken nem mértek időt, ott az számított, hogy ki ért oda először.

Az ókori görögök még az óramutató járásával megegyező irányba futottak, a rómaiak már az ellenkező irányba.
A futóversenyeken, lóversenyeken, sőt autóversenyeken sokszor ma is ellentétes a haladási irány az óramutató járásával.
Ez azért előnyösebb, mert tekintetünk valamilyen belénk kódolt okból kifolyólag balról jobbra halad. A legtöbb kultúrában így is olvasunk.
Amikor megalkották az első mechanikus órákat, szerkezetüket a napórákhoz igazították. Kezdetben csak egy mutatójuk volt.
A 12-13-14. században kezdtek el a mechanikus órákat, toronyórákat készíteni, és azért tették a templom magas tornyára az órát, hogy az emberek messziről tudják látni rajta az időt – mondta el a Minden Tudásban Kovács Jenő órás.

Később a 17-18. században lettek két mutatósak az órák, amikor már a perc is lényegesebb volt.
Az óramutató járása a természetes fordulási iránya a jobbkezeseknek. Még a szakácsok is az óramutató járásával egyező irányba kavarják az ételt.