Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » A vakbélgyulladásról

A vakbélgyulladásról

A vakbélgyulladás a lakosság mintegy 10 százalékát érinti élete folyamán, a leggyakoribb pedig a 10–30 éves korosztály körében. Felismerése azonban nem egyszerű, mivel tünetei között számos olyan van, amely más betegségre is jellemző. A vakbélgyulladás okairól, kezelésének lehetőségeiről Varga Lajossal, az Ungvári Nemzeti Egyetem Sebészeti Tanszékének docensével, az Ungvári Városi Kórház sebészével beszélgettünk.

– Doktor úr, kérem, mondja el, hogy mit értünk pontosan a vakbélgyulladás alatt.
– A köztudatban elterjedt vakbélgyulladás elnevezés anatómiailag helytelen, mert vakbélgyulladáson nem a vakbél, hanem az ahhoz csatlakozó féregnyúlvány gyulladását értjük. Az appendix a bélfalhoz hasonlóan tartalmaz simaizomszövetet, nyálkahártyája csekély mennyiségű nyákot termel, amely a vakbélbe távozik. A féregnyúlvány fala nyiroksejteket tartalmaz, mely a szervezet immunrendszerének a része, ezáltal a gyermek négyéves koráig ellenanyagok termelésére képes. Ezért is szokták a hasüreg mandulájának nevezni. Felnőttkorban viszont már semmilyen szerepet nem tölt be, az emésztési folyamatokban nem vesz részt.

– Felsorolná, hogy mik a vakbélgyulladás okai?
– Különböző elméletek léteznek, az esetek többségében az appendicitis elindítója a féregnyúlvány vakbélbe szájadzó nyílásának elzáródása. Az elzáródást kiválthatja idegentest (magok), székletrög, paraziták vagy besűrűsödött nyák. Máskor a féregnyúlvány falának megvastagodása, a nyirokszövet megduzzadása zárja el a kimenetet.

– Az okokat megismertük, beszélne részletesen arról, hogy melyek az appendicitis tünetei? Mikor kezdjünk el aggódni?
– A féregnyúlvány-gyulladás okozta fájdalom jellemzően a gyomorszáj tájékáról indul, majd jobb oldalon az alhasban lokalizálódik. A fájdalom rövid idő alatt jelentősen fokozódik, hányinger, hányás kísérheti. Gyakori a hőemelkedés, magas lázzal rendszerint már csak szövődményes esetekben találkozhatunk. A hasfal kemény és feszes. Még rutinos sebész számára sem egyszerű a diagnózis felállítása, hiszen számos más betegségre is utalhatnak ezek a tünetek. Hogy mikor kezdjünk el aggódni? Javaslom, ha bármilyen hasi panaszt észlelnek, a mihamarabbi gyógykezelés megkezdésének érdekében már a kezdetekkor forduljanak szakorvoshoz. Ne vegyenek be erős fájdalomcsillapítókat, mert ezek elmoshatják a fájdalom jellegét, ami megnehezíti a diagnózis felállítását. Az appendicitis megelőzéséhez hatékony módszerrel nem rendelkezünk.

– Hogyan zajlik a vakbélgyulladás diagnosztikája?
– Elsősorban felvesszük a kórelőzményt, meghallgatjuk a beteg panaszait, tapintással megállapítjuk a fájdalom helyét, ultrahang-, valamint laborvizsgálatot rendelünk el. Az utóbbi általában gyulladást mutat ki. (Viszont tudnunk kell, hogy nem létezik olyan, specifikus laboratóriumi teszt, amely kizárólag csak az appendicitisre utalna, tehát kizárólag ezzel nem tudjuk a diagnózist sem megerősíteni, sem kizárni.) Ma már lehetőség van CT-vizsgálatot kérni a pontosabb diagnózis feltárásához. Az ultrahangvizsgálatra azért van szükség, hogy egyéb nőgyógyászati (petefészekciszták, méhen kívüli terhesség) és urológiai betegségeket kizárjunk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a diagnózist jelentősen befolyásolja a beteg életkora (csecsemőknél és időskorúaknál ütközhetünk nehézségekbe), az, hogy a tünetek jelentkezése után mennyi idővel fordul orvoshoz, valamint, hogy a féregnyúlvány milyen anatómiai elhelyezkedésű. Különösen nehéz helyes diagnózist felállítani várandós nőknél, az ő esetükben ugyanis eleve más helyzetben van a féregnyúlvány, így a fájdalmak sem a tipikusnak mondható helyeken jelentkeznek.

– Hogyan kezelik, milyenek a gyógyulási esélyek?
– Vakbélgyulladás esetén a műtét az egyetlen kezelési lehetőség. A beavatkozás kockázata alacsony, ha azonban elmulasztják, és mégis a féregnyúlvány gyulladásáról van szó, az akár végzetes következményekkel is járhat. Vagyis ezekben az esetekben az a helyes és általánosan elfogadott gyakorlat, hogy az orvos még a biztos diagnózis hiányában is elvégzi a beavatkozást. Amennyiben időben felismerték, mi okozta a bajt, a betegek rendszerint maradéktalanul meggyógyulnak utána. Általában néhány napot kell kórházban tölteni attól függően, hogy laparoszkópos vagy hagyományos eljárással történt a műtét.

– Kifejtené részletesebben, hogy miben különbözik a laparoszkópos eljárás a hagyományos műtéttől?
– A laparoszkópos műtét lényege, hogy nem kell a hasat felvágni, hanem csak a bőrt és a hasfalat apró, pici nyílásokkal átszúrni. Ez napokkal gyorsabb, kevésbé fájdalmas és esztétikailag sokkal szebb gyógyulást eredményez. A hasfali vágás kicsinysége (2 db 5 mm-es és 1 db 10 mm-es metszés) miatt nyoma szinte nem marad a hason.
A beavatkozások átlagos időtartama jóval rövidebb, mint a klasszikus hasi műtéteké. A lábadozási idő, a kórházban töltött napok száma, illetve a teljes felépülés ideje a töredékére csökken. Az endoszkópos operációk kórházi ápolásának átlagos időtartama nem több 2-3 napnál, összehasonlítva a klasszikus operációs technikák 5-7 kórházi ápolási napjával.
A laparoszkópos eljárással lehetőség van a hasüreg alapos áttekintésére egyéb egészségügyi problémák kizárása, diagnosztizálása érdekében.

– Az Ungvári Városi Kórház sebészeti osztályán van lehetőség a vakbél laparoszkópos úton való eltávolítására?
– Igen, 4-5 éve van lehetőség a vakbél laparoszkópos eljárással való eltávolítására.
– Köszönöm az interjút.

Bocskor Zita
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Kivi és koleszterin: van kapcsolat

Számos zöldség-gyümölcs jótékony hatással van a szív- és érrendszerre. A közelmúltban spanyol kutatók a kivi koleszterinszint-csökkentő hatását vizsgálták - sikerrel.

Close