Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » Az agymérethez kötik a cetek sokrétű magatartását

Az agymérethez kötik a cetek sokrétű magatartását

Friss eredmények szerint a delfinek és bálnák az emberéhez hasonló közösségekben élnek, agyuk hasonló fejlődésen megy át, mint a főemlősöké és a miénk.

A cetfélék, bálnák és delfinek a legokosabb élőlények közé tartoznak. A puszta méretek alapján az ámbráscet a legelőkelőbb klubba tartozik: agymérete hatszorosa az emberének.

Egy kutatócsapat most kulcsfontosságú, az agymérethez köthető eltéréseket azonosított a cetféléknél. A 90 fajjal végzett tanulmányban feltárták, hogy a nagyobb agyméretűek szociális struktúrája és magatartása sokkal összetettebb, közülük a kardszárnyú delfinek és az ámbráscetek vezetik a listát.

Susanne Shultz, a Manchesteri Egyetem biológusának szavai szerint a delfin- és bálnatársadalmak legalább olyan komplexek, mint amilyeneket a főemlősöknél megfigyeltek. A Reutersnek kifejtette, ezek az élőlények nagyon játékosak, tanulnak egymástól, kommunikációjuk bonyolult.

A kutatócsapat átfogó adatbázist készített az agyméret, szociális struktúra és kulturális magatartás tekintetében cetfajokra lebontva. A testmérethez viszonyítva a legnagyobb agyméretűek csoportjába a termetes, bálnaszerű delfinek, úgymint kardszárnyú delfinek, kis kardszárnyú delfinek, valamint a gömbölyűfejű delfinek tartoznak.

Shultz szavai szerint ismeretes, hogy a kardszárnyú delfineknek (orkák) kulturális táplálékpreferenciájuk van, matriarchák vezetik őket és tanítják a fiatalokat, emellett összefogva vadásznak.

A fajon belüli táplálékpreferencia tekintetében bizonyos orkapopulációk a lazacot, míg mások a fókát, egyéb ceteket vagy éppen cápákat kedvelik, attól függően, milyen a kultúrájuk. Más, nagy agyméretű cetféléknél is megfigyeltek kifinomult magatartásformákat.

Az ámbráscettehenek például családjuk más tagjainak bevetésével megszervezik a „borjúfelügyelő” feladatokat a fiatalok védelmére, míg ők a mélyben vadásznak. Emellett, az ámbráscetek egyedi hangképzése néha eltérő, attól függően, mely területen élnek, valahogyan olyasformán, mint az emberi nyelvben a dialektusok.

A palackorrú delfinek pedig tengeri szivacsokat használnak eszközként csőrük védelmére a táplálékszerzésnél, emellett strukturált közösségekben élnek.

A legtermetesebb cetfélék némelyike – úgymint a szűrve táplálkozó sziláscetek (kék bálna, közönséges barázdásbálna vagy hosszúszárnyú bálna), amelyek apró rákfélékkel táplálkoznak a lábasfejűek helyett – az agyméretskála alacsonyabbik végén helyezkednek el. Viszonylag magányos életvitelt folytatnak, csak a szaporodási időszakban és a gazdag táplálékforrások közelében gyűlnek össze.

A kutatásról a Nature Ecology & Evolution folyóirat számolt be.

Forrás: www.hirado.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
palyazat 003
Irodalmi pályázat – 2017

Hagyományainkhoz hűen a Magyar VADÁSZLAP szerkesztősége az idei esztendőben is kiírja vadászirodalmi pályázatát, amelynek jeligéje ezúttal a VADÁSZBARÁTSÁG.

Close