Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » Kárpátalján 150 évig biztosítva volt az anyanyelvű oktatás joga

Kárpátalján 150 évig biztosítva volt az anyanyelvű oktatás joga

Nyomtatásban is megjelent Az anyanyelvi oktatás joga. Közép-európai hagyományok és Kárpátalja példája című kiadvány, melyet február 5-én mutatott be Kijevben, az Ukrinform sajtóközpontjában Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, valamint a két szerző, Csernicskó István, a nyelvtudományok doktora és Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa.
A kijevi könyvbemutató-sajtótájékoztatót követően a Kárpátalja hetilap kérdezte őket a kötetről.

Brenzovics László a könyv jelentőségét így összegezte: „Ma egy rendkívül fontos sajtótájékoztatóra került sor itt az Ukrinform hírügynökség kijevi irodájában, ahol bemutatásra került Csernicskó István és Tóth Mihály könyve. Ebben elemzik azokat a törvényeket, amelyek a mai Kárpátalja területén érvényben voltak, amikor vidékünk az Osztrák–Magyar Monarchiához, Csehszlovákiához, a Magyar Királysághoz, a Szovjetunióhoz és Ukrajnához tartozott. A könyv aktualitását az adta, hogy mint köztudott, 2017. szeptember 5-én elfogadták az új ukrán oktatási törvényt, amelynek a 7. cikkelye tulajdonképpen felszámolná a kisebbségi nyelveken történő oktatást. Azóta számos érvet próbálnak felhozni a törvény mellett az ukrán politikusok és szakemberek, amiben számos félremagyarázás és hazugság is van. Elsősorban arra mutat rá a könyv, hogy nem igaz az, hogy korábban a nemzeti kisebbségeknek az említett országok területén nem volt joguk a kisebbségi nyelveken történő oktatáshoz. Valamennyi államalakulatban rendelkeztek ilyen joggal. Nem igaz az sem, hogy a törvény hetedik cikkelye megfelel az ukrán alkotmánynak és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak. Illetve az sem igaz, hogy jelenleg a szomszédos országokban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában ne lenne joguk a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvű oktatáshoz. A sajtókonferencián részt vettek a bukovinai románságnak a képviselői is, Ion Popescu volt parlamenti képviselő, Violeca Buzescu tanár, a szervezetük titkára. Ők is elmondták, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségei számára elfogadhatatlan az, hogy felszámolják oktatási jogainkat. Azt gondolom, ennek a könyvnek a bemutatása fontos volt. Sikerült az érveinket eljuttatni az ukrán közvéleményhez annak érdekében, hogy olyan módosításokat eszközöljenek a törvényeben, amelyek továbbra is lehetőséget nyújtanak arra, hogy élhessünk alkotmányos jogainkkal az oktatás terén.

Csernicskó István hozzáfűzte: „Ennek a kiadványnak az a célja, hogy megmutassa, az anyanyelvű oktatás jogával a Kárpátalján élő magyar közösség legalább százötven éve rendelkezik már. Bármilyen országhoz is tartozott az a régió, amelyet ma Kárpátaljaként ismerünk, mindenkinek, aki ott élt, megvolt arra a lehetősége, hogy saját nyelvén tanuljon. Ukrajna függetlenségének első huszonöt évében az ukrán kormányzat is garantálta az említett jogokat. Én magam is a Szovjetunióban jártam magyar tannyelvű iskolába, anyanyelvemen tanulhattam. Ennek ellenére sikeresen befejeztem az iskolát, sikeresen szereztem egyetemi diplomát, majd tudományos fokozatot. Vagyis a magyar iskola után is lehet teljes értékű életet élni, sőt a tudást megszerezni igazából anyanyelven lehet. Ez a kiadvány pont azt a célt szolgálja, hogy bemutassa, hogy a múltban mindenkinek megvolt ehhez a joga, és az is célja, hogy bemutassa, az Ukrajnával szomszédos országokban ugyanez a jog ma is létezik. Vagyis a szomszédos országokban élő ukrán kisebbségi közösségek is élhetnek azzal a jogukkal, hogy saját nyelvükön tanulhassanak. Az már más kérdés, hogy nem mindenütt akarnak élni ezzel a joggal. Mi viszont azt szeretnénk, hogy oktatási jogainkat továbbra is biztosítsa számunkra a független ukrán állam, továbbra is anyanyelvünkön, magyarul tanulhassunk, és természetesen emellett elsajátíthassuk az államnyelvet, amelyet miszerintünk is mindenképpen szükséges megtanulni, de az anyanyelven oktató iskolában.”

Tóth Mihály kijelentette: „A mai sajtótájékoztató alátámasztotta azt az elképzelésünket, hogy ez a könyv aktuális és hiánypótló, hisz egy sor olyan kérdésre adja meg a választ, amelyek az ukrán társadalomban, de különösen a jogászok és politikusok körében aktuálisak. A könyv választ ad nekik arra, hogy milyen címen követelik a magyarok az anyanyelvű oktatást, ezzel nem valamiféle privilégiumot akarnak maguknak. Sokan közülük ugyanis úgy tudják, hogy ilyen csak nálunk volt, de az is csak mint a kommunista múlt valamiféle csökevénye maradt meg, és igazából, ami most történik, az semmiféle jogsértést nem jelent, csak az elfogadott európai status quónak a helyreállítását jelenti. Ezzel szemben a kiadványunkban elhelyezett törvényidézetek egyértelműen igazolják, hogy ez több mint 150 éve szerzett joga az itt élő kisebbségeknek, amelyet a hatályos ukrán alkotmány is garantál. A könyvben olvashatók eredeti nyelven, valamint magyar, angol és ukrán fordításban a szomszédos országok vonatkozó jogszabályai, amelyek egyértelműen jelzik, hogy az általunk követelt jog minden szomszédos államban biztosított. Az új oktatási törvény 7. cikkelyével Ukrajna teremtette meg azt a precedenst, amellyel eltér a nemzetközi gyakorlattól.”

Forrás: www.karpataljalap.net

Szólj hozzá!

More in anyanyelv
Az anyanyelvi oktatás joga nálunk és más nemzeteknél

Két új, az anyanyelvi oktatás jogát érintő kiadvány jelent meg a napokban Kárpátalján. A két kis kötet az anyanyelvi oktatás...

Close