Kína harminc éve vizsgálódik az Antarktiszon

Kína kereken három évtizedes antarktiszi jelenlétét készül megünnepelni, és egy újabb állandó kutatóállomást létesít.

A Nagy Fal névre keresztelt első kínai kutatóállomást 1985. február 20-án nyitották meg a György király-szigeten, a kontinens északi részén. A Hszinhua hírügynökség évfordulós összefoglalójában emlékeztet rá, hogy a nyugatiak már 1820-ban megjelentek az Antarktiszon, Kína csak 75 évvel azután érkezett, hogy az első ázsiai ország, Japán is megvetette a lábát ott.

Történészek mindazonáltal lehetségesnek tartják, hogy a kínai tengeri flotta járt a környéken 1421-1422 táján, amikor a Falkland (Malvina)-szigeteket is felkereste. Kína jelenleg szolgálatot teljesítő, 281 tagú expedíciója, sorrendben a 31. Vélhetően ez az egyik legnagyobb létszámú csapat, amely a déli sarkvidéken tevékenykedik.

Feladata például a kínai fejlesztésű Pejtou (Iránytű) műholdas navigációs rendszernek egy bázis megépítése, egy új, merevszárnyú repülőgépeket kiszolgáló leszállópálya helyének kiválasztása, egy csillagászati távcső felszerelése, és térképészeti felmérések elvégzése. A kutatók már befejezték a tervezett ötödik kínai állomás helyszínének bevizsgálását is. A bázist a kontinens keleti részén, Viktória-földön állítják föl még idén.

A kínai kutatócsoport a 30. évforduló alkalmából üvegházzal „lepte meg magát”, amit már be is ültettek húszféle zöldséggel. Kína alig több mint egy éve nyitotta meg negyedik kutatóállomását, a tengerszint feletti 2600 méteres magasságban, ahol az antarktiszi nyár időszakában, december és március között húsz ember dolgozhat. A komplexumhoz egy kifutópálya is épült, amely speciális, merevszárnyú repülőgépek le- és felszállását teszi lehetővé.

Ezen az új állomáson a klímaváltozással kapcsolatos méréseket végeznek, a jégtakaró alatti földtani fejlődést, a gleccsereket, a földmágnesességet és az Antarktisz légkörét figyelik meg.

Kína második kutatóállomása négy évvel követte az elsőt, a harmadik pedig, a 25. kínai expedíció során 2009-ben épült meg az Antarktisz legmagasabb pontjától, a Dome Argustól alig több mint hét kilométerre. A Nagy Fal-kutatóbázist manapság már turistalátványosságként is felkeresik. Tavaly egy több mint százfős turistacsoport is meglátogatta, de a beszámolók szerint ekkora létszám befogadására a hely alkalmatlannak bizonyult.

Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi, amelyhez Kína 1983-ban csatlakozott. A megállapodás rögzíti, hogy a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást, azonban tilos a kontinens ásványi kincseinek kitermelése, hulladékok tárolása és bárminemű katonai tevékenység. Jelenleg mintegy harminc országnak – köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Ausztráliának, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Argentínának – van állandó kutatóállomása a kontinensen.