Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » Magyar kutató felfedezése segíthet a várandós nőkön

Magyar kutató felfedezése segíthet a várandós nőkön

Than Nándor Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa által vezetett csoportnak a világon elsőként sikerült azonosítania a terhességi toxémia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat.

A hat ország kutatóinak együttműködésében megvalósult kutatás eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, valamint terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő – áll az MTA közleményében.

A közlemény szerint a klinikailag felismert terhességek 15 százaléka végződik vetéléssel, míg a kihordott terhességek 25 százalékánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét veszélyeztető súlyos szülészeti kórkép. Ez utóbbiak közé sorolják a terhességi toxémiát, a HELLP-szindrómát – vörösvértestek szétesésével járó kórkép, amely a babát és a mamát egyaránt veszélyezteti – a méhen belüli sorvadást, valamint a spontán koraszülést is.

A terhességi toxémia a várandós nők 5-8 százalékánál a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, amely súlyos, életveszélyes komplikációkkal járhat: például máj- és vesekárosodás, tüdőödéma, agyvérzés, véralvadási zavarok. Az egyik legsúlyosabb szövődménye az eclampsia, amely az egész testre kiterjedő görcsökkel járó eszméletvesztéses állapot, ami agyvérzéshez és lepényleváláshoz, legrosszabb esetben anyai és magzati halálhoz vezethet.

A toxémia az anyai és a magzati megbetegedések és halálozások egyik fő oka – 76 ezer anya és 500 ezer gyermek halálához vezet a világon évente – társadalmi jelentősége tehát hatalmas. A kórnak többféle kiváltó oka lehetséges, amelyek a méhlepény kóros működésbeli eltéréseinek aktiválódásához vezetnek a korai terhességben, de a jellegzetes klinikai tünetek kialakulását hosszabb periódus előzi meg. Mivel korábbi intenzív kutatások ellenére sem sikerült a terhességi toxémia korai patofiziológiás (kórélettani) útvonalait részletesen megismerni, hatékony korai diagnosztikus tesztek vagy terápiás eljárások kidolgozására sem volt eddig lehetőség.

Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa kutatócsoportjával leírta a méhlepény jellegzetes génhálózati változásait: a kutatók modellezték a kórfolyamatok kialakulását is. A vizsgálatok során megállapították, hogy terhességi toxémiában a méhlepény kórfolyamatai már nagyon korán, az első trimeszterben elkezdődnek. Felismerték, hogy a korai, klinikai vizsgálatokat megelőző kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, valamint az anyai keringésben a kora terhességben már fennálló gyulladásnak is. Molekuláris adataikból levonható fontos következtetés volt az is, hogy az anya és a magzat érintettsége a kór méhlepényi kórfolyamataiban független egymástól.

A tanulmányból szabadalmak is születtek, amelyek ipari hasznosítása hatékony korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához vezethet. A kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályzási hálózatainak leírása, valamint a gyógyszerhatás pontok azonosítása pedig terápiás eljárások fejlesztését segítheti elő – olvasható az MTA közleményében.

Forrás: www.hirado.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Ellenzéki tüntetések a román kormány székháza előtt

A szociálliberális kormány távozását követelő ellenzéki tüntetők gyűltek össze szombaton a bukaresti kormány székhaza előtti Victoria téren, ezúttal az ellen...

Close