Milyen meredek a klímaváltozás lejtője?

Számos tudós szerint a jelenlegi földi élet nem fenntartható – akár már egy emberöltőn belül is eltűnhet a ma ismert élővilág. Átfogó és közös gazdasági, tudományos és technikai folyamatok szükségesek a fenntartható jövő biztosításához. A klímaváltozással járó globális kérdésekkel foglalkozott az M5 Ez itt a kérdés című műsora.

Húszezer évvel ezelőtt Európa nagy részét jégtakaró borította, és csak a hőmérséklet tartós emelkedése után indulhatott fejlődésnek az emberi civilizáció. A ma zajló globális felmelegedés – amely számos tudós szerint a társadalmi tevékenységek számlájára írható – szokatlanul gyors ütemű.

Egyre több az időjárással összefüggő katasztrófa. 2040-re már azt jósolják tudósok, kutatók, hogy az időjárás átalakulása már az emberi faj túlélését is fenyegetheti.

Veszélyben az ökológiai rendszer

„Haladunk lefelé a lejtőn” – mondta Mika János klímakutató. Jelenleg már az 1,5 Celsius-fokos emelkedés kétharmadánál járunk, az 1850-es évek óta már 1 fokkal nőtt a hőmérséklet, és ez is elég volt az extrém időjárási jelenségek gyakoribb megjelenéséhez. „Ha még két fokot emelkedik a hőmérséklet, akkor nagy baj lesz” – tette hozzá.

Olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak meg, mint a nyugat-antarktiszi jégtömb leválása és beolvadása. Ez világszerte öt méterrel megemelné a tengerszintet – foglalta össze a szakember a várható környezeti hatásokat.

A kutatók úgy látják, hogy a helyzet visszafordíthatatlan. A genetikai erózió sebessége olyan nagy, hogy bármikor összeomolhat az ökológiai rendszer – tette hozzá Munkácsy Béla, az ELTE adjunktusa.

„Nem is feltétlenül az a kérdés, hogy mit lehet tenni, hanem inkább: mit nem lehet tenni” – hangsúlyozta Erdélyi Éva, a BGE docense.

Biztosan mindenki hallott olyan természeti katasztrófákról, amelyek korábban még nem fordultak elő. Egyre gyakrabban számíthatunk árvízre vagy tartós szárazságra. Egyre többször jelennek meg a szélsőségek az időjárásban – tette hozzá Erdélyi Éva.

Hasznot húznak egy természetes jelenségből?

Akadnak, akik úgy vélik, hogy a klímaváltozásban az emberi tevékenység szerepe elhanyagolható, és a napjainkban zajló folyamatokat is le lehet írni egyszerű ciklikussággal. Ezt a nézetet vallja Nemere István író is.

„Nem a globális felmelegedés a blöff, hanem az az állítás, hogy ezt az emberi és az ipari tevékenységek okozzák” – mondta. Még nem is létezett az emberiség, amikor a mostaninál nagyobbra nőtt az ózonlyuk, és sokkal jobban ingadozott a hőmérséklet. Nagyjából tízezer évente a Föld lehűlt, majd felmelegedett – tette hozzá.

Nemere szerint ezek természetes folyamatok, de sokan – köztük államok is – próbálnak ebből hasznot húzni.

Gyorsul a felmelegedés

„Sokkal gyorsabb a mostani felmelegedés sebessége” – reagált Mika az író szavaira. Tízszer-százszor olyan élénk a mostani változás. Ilyen gyorsan még sohasem emelkedett egy fokot a hőmérséklet. Ennek a változásnak valószínűleg több mint a felét az ember okozza – fejtette ki.

Munkácsy kiemelte az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének októberi bejelentését, hogy az emberiségnek 10-12 éve maradt a radikális változtatásokra. Nyilván a fosszilis energia gazdasági érdekköre nehezen mond le a bevételeiről, a tudományos világ álláspontja azonban egyértelmű – tette hozzá.

Ha az erőforrásaink végesek, mi pedig egyre gyorsuló ütemben használjuk fel őket, akkor teljesen logikus, hogy idővel elfogynak. Lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor a körülmények miatt az ember már nem tud a Földön élni – egészítette ki az elhangzottakat Erdélyi Éva.

Energetikai kiszolgáltatottság

Munkácsy Béla szerint a megújuló energia hasznosításában 3-4 ország tart legelőrébb. „Az más kérdés, hogy egész más adottságokkal rendelkeznek” – mondta. „Norvégia szinte teljes egészében a vízenergiára támaszkodik, Dánia pedig a 70-es években felismerte, hogy radikálisan változtatnia kell az energetikai kiszolgáltatottságán” – ismertette.

Az ELTE adjunktusa szerint ez a kiszolgáltatottság európai szinten, így Magyarország esetében is óriási, hiszen energiahordozóink 90 százalékát külföldről szerezzük be. Nyugat-Európában a villamosenergia-termelő kapacitásokat tekintve a szélerőműveket, a napelemes rendszereket helyezik előtérbe, és csak harmadik helyen áll a földgáz. Az atomerőműveket, a szén- és olajtüzelést pedig leépítik.

A természet mondja ki a döntő szót

Napjaink drasztikus változásai több millió ember életét veszélyeztetik. A globális gazdaságra gyakorolt hatás mellett az éghajlati övek eltolódása az ökoszisztémában is komoly zavart okoz, ez pedig egészen az emberig elérhet.

Erdélyi Éva elmondta, a klímaváltozás előtérbe helyezi azokat a kutatásokat, hogy vissza lehet-e nyúlni az őshonos fajtákhoz, hiszen azok kevésbé érzékenyek. A Szent István Egyetem például az almafajtákat vizsgálja. Azt kutatják, hogy életképessé tehetik-e újra a többéves magokat.

Ha régebbi búzát szeretnénk ültetni olyan területeken, ahol ma már a magasabb hőmérséklet miatt inkább kukoricát termesztenek, nem biztos, hogy sikerül. Az is előfordulhat, hogy olyan kártevők szaporodnak el, amelyeknek a saját élőhelyükön voltak ellenségei, az új élőhelyen viszont még nincsenek – figyelmeztetett. Példaként a hazánkban újabban elszaporodott poloskákat hozta fel. „A természet mindig erősebb lesz, mint az ember” – összegzett.

Programozott otthon

A globális felmelegedésre adott válaszok között megjelentek azok az innovációk is, amelyek a technikai fejlődést és az emberiség ipari hagyományait helyezik más alapokra, és szakítanak a fosszilis energiahordozókkal. Ilyen fejlesztés az úgynevezett programozott otthon is, amely képes optimalizálni a felhasznált energia felvételét.

Munkácsy Béla kifejtette, hogy az egész okosvilág közgazdaságtani probléma, amely az árképzés rugalmasságából indul ki. A kereslet-kínálat függvényében akár rövid időn belül változó villamosenergia-árból alakul ki, tehát az energiát akkor fogyasztják, amikor olcsón, nagy mennyiségben áll rendelkezésre. „Az okosotthonok időben csoportosítják át a fogyasztást, amikor nagyobb mennyiség áll rendelkezésre” – foglalta össze.

Az optimalizált energiafogyasztás két nagy területet érint: az elektromos járműveket és a hőszivattyúkat – tette hozzá.

Van remény?

„Ne pazaroljunk feleslegesen. Nem kell előállítani azt az energiát, amit nem használunk el” – foglalta össze a hétköznapi emberek legfontosabb teendőit Erdélyi Éva. „Nem kell ahhoz okosház, hogy lekapcsoljuk a világítást vagy kihúzzuk a konnektorból a nem használt elektromos készülékeket” – tette hozzá.

Oda kell figyelni, hogy ne vegyük meg azt az 50 ezer forintnyi élelmiszert, amit évente egy négytagú család kidob. Ez azért is kár, mert nemcsak a megsemmisítés, hanem az előállítás is energiával jár. Ha mindenki odafigyel, és hozzáteszi azt, amit tud, az sokat segíthet – mondta a BGE docense.