Minden korábbinál közelebb jutunk a Naphoz

Minden korábbinál közelebb kerül a Naphoz a NASA autó méretű Parker Solar Probe szondája, amelyet 12 centiméteres hőpajzzsal láttak el, hogy kibírja a hatalmas hőt és sugárzást. A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a csillagászok a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. A Parker Solar Probe közvetlenül a Nap külső légkörébe, vagyis koronájába merül.

Az űrszonda szombaton közép-európai idő szerint fél 10-kor emelkedik az űrbe egy Delta IV Heavy hordozórakétával a floridai Cape Canaveralban. A szonda berepül a Nap koronájába, több mint 6 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, tehát hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi objektum. Összehasonlításképp: a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer. Eközben több mint 1370 Celsius-fokos hőmérsékletet kell elviselnie.

Hét év alatt a szonda 24 kört tesz meg a csillag körül, hogy tanulmányozza a korona fizikai jellemzőit. Úgy tűnik, itt történnek azok a fontos jelenségek, melyek hatással vannak a Földre – olvasható a BBC.com portálon. A Nap légköre folyamatosan mágneses anyagot bocsát ki, amely beburkolja a Naprendszert egészen a Plútó mögötti területekig.

Hat évtizedes kérdésekre kaphatnak választ a csillagászok

A mágneses energia tekercsei fény- és részecskesugárzás kíséretében törhetnek fel, amelyek az űrön áthaladva ideiglenesen zavarokat okozhatnak a Föld légkörében, akadályozva a rádió- és kommunikációs jeleket a bolygó közelében. Eredetük megértéséhez a kulcsot maga a Nap rejti.

A Parker Solar Probe számos műszert szállít, amelyek közvetve és közvetlenül vizsgálják a Napot. A NASA kutatói szerint a 2025-ig tervezett küldetés révén információkat szereznek a Nap működéséről. Az összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket. Az egyik cél a napszélgyorsulás titkának megfejtése, a másik pedig az, hogy megtudják mi az ok a napkorona magas hőmérsékletének. Nicola Fox, a NASA kutatója elmondta, a Parker Solar Probe olyan napfizikai kérdéseket fog megválaszolni, amelyek több mint hat évtizede foglalkoztatják a csillagászokat.

A csúcstechnológiás eszközök teszik lehetővé a szonda működését

Az űrhajó által nyújtott legfontosabb áttörés a csúcstechnológiás hőpajzs. A Thermal Protection System – a hőpajzs – egyike a missziót lehetővé tevő fő technológiáknak. Ezáltal válik lehetővé, hogy a szonda „szobahőmérsékleten” dolgozzon – mondta Andy Driesman, a Parker Solar Probe projektmenedzsere. A hőpajzs egy szén-szén kompozit alkotta „szendvics”, mely egy csaknem 115 centiméter vastag, 97 százalékban levegőt tartalmazó szénhabot vesz körül.

További kiemelkedő jelentőségű előrelépést jelent a napelemes hűtőrendszer és a fedélzeti hibamenedzselő rendszer. Előbbi segítségével a szonda energiát képes előállítani a Napból érkező forróságból, utóbbi pedig megvédi a szondát azon hosszú időszakok alatt, amikor nem lesz képes kommunikálni a Földdel.

Ahhoz, hogy a szonda elérje a Napot, 55-ször nagyobb kilövési energiára van szükség, mintha a Marsra tartana, és kétszer annyira, mintha a Plútóra – jegyezte meg Guo Yanping, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa, a misszió útvonalának tervezője. A Delta IV Heavy egyike a világ legerősebb rakétáinak.

Bár a szonda közelebb kerül a Naphoz, mint korábban bármely más objektum, nem ez az első, amely közelről vizsgálja a csillagot. Az 1970-es években indították útnak a Helios-1 és Helios-2 német–amerikai űrszondákat, amelyek 45 millió kilométerre közelítették meg a Napot.