Óriáspingvin 61 millió éves kövületére bukkantak

Az Új-Zélandon fellelt kövület alapján az eddig véltnél jóval korábban fejlődhettek ki a pingvinek, talán már a dinoszauruszok korában.

Gerald Mayr, a frankfurti Senckenberg Intézet kutatója elmondta, a leletet egy hobbigyűjtő találta Új-Zéland Déli-szigetén, a Waipara folyó tengeri üledékében. Ezen a területen lelték meg az eddig ismert legrégebbi pingvinfosszíliákat, a primitív Waimanu faj egyedeit, amelyekben kevés a közös vonás a ma élő pingvinekkel.

Az újonnan felfedezett faj érdekessége, hogy jóval szorosabb rokonságról árulkodik a mai modern pingvinekkel, mint a Waimanu-kövületek. A 150 centiméteres óriáspingvinek már a mai rokonaikra jellemző, felegyenesedett, kacsázó járással közlekedtek – vélik a szakértők a lábcsontok vizsgálata alapján. ”Ez arra utal, hogy a pingvinfajok közti különbségek lényegesen nagyobbak voltak, mint ahogyan azt eddig hittük” – mondta Mayr.

A lelet nagy jelentőségű mind a pingvinkutatás, mind a madarak evolúciós története szempontjából. “Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy mikor jelentek meg a modern madarak ősei és vajon léteztek-e már a dinoszauruszok korában, vagy csak a krétakori tömeges kihalás után fejlődtek ki” – fejtette ki a tudós.

A 61 millió éves lábcsontok a mai óriás-, más néven királypingvinekéhez (Aptenodytes patagonicus) hasonlatosak. Másfél méterével az ősi állat azonban jóval magasabb lehetett a jelenlegi egyedeknél, melyek átlagosan 95 centiméteresre nőnek.

Ez az óriáspingvinek jelenlétének legrégebbi bizonyítéka, az első lelet a paleocén korból. Mivel az őshüllők kihalása és a most megtalált lelet között csupán négymillió év a különbség, a kutatók úgy vélik, hogy ezek a madarak már a dinoszauruszok korában kifejlődtek.

A lelet mérete csaknem eléri az eddigi rekordtartó, az Anthropornis nordenskjoeldi fajét: ez a jóval fiatalabb, 45-33 millió éve élt állat 180 centiméteresre is megnőtt.

A paleocén korból származó lábcsontokról a The Science of Nature tudományos lapban számoltak be a szakértők.