Ötven éve tiporták el a prágai tavaszt

Augusztus 21-re virradóra, ma ötven éve szállta meg Csehszlovákiát a Szovjetunió és a Varsói Szerződés négy tagállama, köztük Magyarország hadserege. A megszállással a prágai tavasz reformjait tiporták el. A Magyar Néphadsereg 13 ezer katonával vette ki a részét az invázióból.

Emberarcú szocializmust akart építeni Csehszlovákiában az 1968 januárjában hatalomra került Alexander Dubcek. A pártfőtitkár szabad választásokat ígért, lazított a cenzúrán és gazdasági reformokat vezetett be. A Szovjetunió vezetői aggódva figyelték a prágai tavasz fejleményeit, mert attól tartottak, hogy elveszíthetik befolyásukat. Miután Leonyid Iljics Brezsnyevék követelték a reformok leállítását, a katonai beavatkozás mellett döntöttek. Az ürügy az volt, hogy Csehszlovákiát meg kell védeni az imperialisták támadásaitól.

1969. augusztus 21-én nulla órakor a Szovjetunió vezette 250 ezer fős nemzetközi haderő megkezdte Csehszlovákia lerohanását.

A prágai rádió hajnalban arra figyelmeztette a lakosságot, hogy senki ne kíséreljen meg szembeszállni az előrenyomuló külföldi csapatokkal hozzátéve, hogy a katonaság sem tanúsít ellenállást. Ezzel egy időben itthon a Kossuth Rádió azt jelentette, hogy a Magyar Néphadsereg a szövetséges csapatokkal együtt testvéri segítséget nyújt Csehszlovákiának a kialakult ellenforradalmi fordulat veszélyének elhárítása céljából.

A megszállók nem ütköztek komolyabb ellenállásba. Prágában a rádió épületét viszont csak szabályos ostrom árán tudták elfoglalni. Ott körülbelül száz civil halt meg.

A Magyar Néphadsereg a harckocsizó és tüzér alakulatokkal, valamint 99 vadászrepülővel megerősített Zalaegerszegi 8. lövész hadosztállyal vett részt Csehszlovákia megszállásában. A tízezer sorállományú és háromezer tartalékos katonából álló hadosztálynak tíz nagyvárost és azok környékét kellett elfoglalnia.

Lang Józsefnek 28 évesen, tartalékos szakaszvezetőként kellett részt vennie a megszálló műveletben. Az M1-nek elmondta, a magyar katonák többnyire fegyelmezetten hajtották végre feladataikat, de akik vétettek a szabályok ellen, azokat a helyszínen hadbíróság elé állították.

Az invázióval a Szovjetunió Magyarországot is megalázta. A Magyar Néphadseregnek ugyanis éppen a többségében magyarok lakta Felvidéket kellett megszállnia.

Horváth Attila jogtörténész az M1-en elmondta, eleinte azt hitték a katonák, hogy talán megint valami csoda történik és a magyar területek újra a magyaroké lesznek, de aztán rá kellett jönniük, hogy pont ellenkezőleg fog mindez történni. A felvidéki területeket a magyar katonákkal foglaltatták el és még inkább összeugrasztották a magyarokat a szlovákokkal, csehekkel – fogalmazott a jogtörténész.

A megszállás alatt a magyar kontingens négy katonát vesztett. Valamennyien baleset áldozatai lettek.

A magyarok október 23-án, a megszállók közül elsőként vonultak ki Csehszlovákiából. A szovjet csapatok még 23 évig maradtak. Őket a „bársonyos forradalom” söpörte ki az országból, 1991-ben.