Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » Száz éve született Béres József, a Béres-csepp feltalálója
Fotó: MTI/Elek Emil

Száz éve született Béres József, a Béres-csepp feltalálója

Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres-csepp feltalálója száz éve, 1920. február 7-én született Záhonyban.

Egy fűrésztelepen volt munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. Amikor Magyarország 1941-ben belépett a második világháborúba, behívták, 1943-ban frontszolgálatra került, ahonnan 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. 1947-ben megnősült, a házasságból egy lánya és egy fia született, ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke.

A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be.

Laboratóriumot vezetett 1954-től a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált általános élettanból és agrobiokémiából. 1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt.

A burgonyaleromlás okait, a talaj tápanyagtartalmát vizsgálva ismerte fel a nyomelemek meghatározó szerepét a talajban, illetve áttételesen az emberi szervezetben.

Találmányát 1972-ben állította össze – kuruzslással vádolták

Nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó cseppjeit 1972-ben állította össze. Ezek a cseppek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják. Az akkor még kísérleti állapotban lévő szert először önmagán, majd agydaganatban szenvedő testvérén próbálta ki, aki csodálatos módon meggyógyult.

A hír hamar elterjedt, nemsokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik utolsó reményüket benne látták. S ezzel elkezdődött kálváriája: az orvosok, a hivatalos szervek nem nézték jó szemmel ténykedését, kuruzslás vádjával 1975-ben bűnvádi eljárást indítottak ellene.

Kósa Ferenc ekkor forgatta róla Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmet, amelyet azonnal be is tiltottak, és csak tíz évvel később mutathattak be. Az Élet és Irodalomban írott cikkét letiltatták, helyette őt pocskondiázó „tudományos” írás jelent meg.

Találmánya, amely mellett jeles politikai és közéleti szereplők is kiálltak, végül 1978-ban forgalomba kerülhetett. A rendszerváltás után elvégezhették a tudományos vizsgálatokat is, és a cseppeket 2000-ben roboráló (felerősítő) szerként gyógyszerré nyilvánították.

A Béres-csepp egyedülálló humángyógyászati készítmény, amely elősegíti az emberi szervezet, elsősorban az immunrendszer normális működésének fenntartását, illetve annak helyreállítását, eredményesen alkalmazható a daganatos betegek kiegészítő terápiája során.

A szer 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is.

Fotó: MTI/Hámor Szabolcs,1990

Összetevői ismertek, elkészítésének módja viszont egyedi, mivel a hatóanyagok különleges fizikai és kémiai viszonyban vannak egymással, nem mindegy, milyen alapanyagot milyen hőmérsékleten, milyen sorrendben kevernek össze.

Nem sokkal később, 2015-ben a készítmény egyik összetevője felkerült a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) január 1-jétől érvényes tiltólistájára.

„A tiltott szerek közé került a kobalt-klorid-hexahidrát, amely alkotóeleme a Béres-cseppnek és a Béres-csepp Extrának is, a készítmények fogyasztása emiatt sportolóknak nem javasolt” – mondta a Magyar Antidopping Csoport tevékenységét irányító Tiszeker Ágnes.

A Béres-cseppel bevitt kobaltmennyiség nagyjából a táplálkozási mennyiségnek felel meg, a doppinghatást ennek csak sokszorosa, napi 30 üveg Béres-csepp elfogyasztása produkálhatná, azaz, ha valaki az előírt, a betegtájékoztatónak megfelelő módon, mennyiségben szedi, ilyesmi biztosan nem fordul elő, csak a várt hatásokban bízhat – hangsúlyozta Kónya Csaba, a gyógyszergyár orvosigazgatója.

A szer tehát egyelőre élsportolóknak nem javasolt, mindenki másnak azonban igen – tette hozzá. A készítmény összetételén biztosan nem változtatnak, de konzultációt kezdeményeznek a Magyar Antidopping Csoporttal, hogy megnézzék, a WADA szintjén mit léphetnek.

Béres József munkásságát végül elismerték, méltó módon emlékezhetünk rá

Béres József 1989-ben létrehozta a családi tulajdonban álló Béres Rt.-t, néhány év múlva a karitatív szolgálat érdekében megalakult a Béres Alapítvány is. A Béres-cseppek gyorsan országos hírnévre tettek szert, és külföldön is ismertté váltak. A ma is családi tulajdonban lévő vállalat közel 150 különböző készítményt állít elő, vezetőnek számít a magyar betegségmegelőző és egészségmegőrző készítmények piacán.

A kutató tudományos munkásságát 1997-ben hivatalosan is elismerték, amikor megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2000-ben elnyerte a Magyar Örökség Díjat, 2002-ben a legrangosabb tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat, valamint a Köztársaság Elnökének Érdemérmét vehette át.

Béres József utolsó éveiben a vállalatcsoport elnökeként és az alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán. 86 éves korában 2006. március 26-án, rövid betegség után hunyt el Budapesten.

Számos egyéb kitüntetésben is részesült, mellszobrát 2008-ban avatták fel az Orvostörténeti Múzeumban, 2014-ben szülővárosában, Záhonyban egész alakos szobrát állították fel. Nevét parkok, iskolák is őrzik, emlékmúzeuma Szolnokon található. Szirtfoknak lenni című, 1999-ben megjelent könyvének újraszerkesztett változatát 2010-ben, majd 2016-ban adták ki Cseppben az élet címmel.

2015-ben jelent meg Fazekas István A megvádolt című drámája, amelyet Béres József küzdelme, sorsa inspirált, az alcíme szerint történelmi dráma ősbemutatója egy évvel később a kecskeméti Katona József Színházban volt. A feltalálóról több dokumentumfilm, majd 2019-ben televíziós filmsorozat készült Cseppben az élet címmel, melyet Gyöngyössy Bence rendezett.

Új, egész estés filmjét, A feltalálót, amely méltó módon állít emléket Béres Józsefnek, csütörtökön került a mozikba.

Forrás: hirado.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Rekordmeleget mértek az anktartiszi kutatóállomásokon

Az eddigi legmelegebb napot mérték csütörtökön egy Argentína által működtetett antarktiszi kutatóállomáson.

Close