Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » Új DNS-struktúrát fedeztek fel a tudósok az emberi sejtekben

Új DNS-struktúrát fedeztek fel a tudósok az emberi sejtekben

A kettős hélixnél bonyolultabb szerkezetet fedeztek fel most első alkalommal a tudósok az élő sejtekben. Ez a tudományos áttörésnek is tekinthető esemény arról árulkodik, hogy a genetikai kódrendszerünk szimmetriája komplexebb, mint eddig gondolták.

Az új szerkezeti felépítés megismerése révén biológiai funkcióink működését is jobban megérthetjük majd. A DNS szó hallatán eddig a legtöbbeknek a kettős hélix jutott eszébe, azonban ez úgy tűnik a jövőben változni fog. Ez a friss eredmény bizonyíték arra, hogy különböző DNS-struktúrák léteznek – minderről Daniel Christ ausztrál kutató beszélt.

Az új DNS-komponenst a tudósok i-motifként emlegetik. Létezését már az 1990-es évek óta sejtették, de eddig élő sejtben nem sikerült még azonosítani. Most Christnek és csapatának köszönhetően azonban fény derült arra, hogy a sejtekben természetes a jelenléte, így az bizonyos a szakemberek előtt, hogy hatással van az emberi sejtbiológiára.

Az i-motif egy négyszálú DNS csomó, amely csak egyike azoknak a DNS-szerkezeteknek, amelyek nem tartoznak bele a kettős hélix formába – minderről már Garvan Mahdi Zeraati, a tanulmány társszerzője beszélt. 2013-ban a tudósok egy antitest felhasználásával már értek el egy kisebb áttörést a sejtörökítőanyag vizsgálata során: akkor fedezték fel az emberi sejtekben a G-quadruplex (G4) DNS-t.

Az új vizsgálatok során Zeraati és munkatársai ugyanazt a technikát alkalmazták, mint a 2013-as kutatások során. Az úgynevezett IMab felhasználásával olyan antitesteket használtak fel, amelyek mindamellett, hogy felismerték, meg is kötötték az i-motifokat.

Zeraati elmondta, hogy külön izgalmas volt számukra, hogy látták, hogy a zöld foltok hol eltűntek, hol megjelentek. Így derült ki számukra, hogy ezek a szerkezetek feloldódnak, majd idővel újjáalakulnak. Bár még jó pár vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a tudósok megértsék az i-motifok működését, annyi bizonyos, hogy a sejt egy későbbi életszakaszában jelennek csak meg.

Sőt annak is nagy a valószínűsége, hogy a gének egyes folyamatainak be- és kikapcsolásával hozhatóak összefüggésbe. Sőt mi több az öregedési folyamatok menetében is közrejátszanak.

Tudományos körökben a felfedezés nyomán most az az uralkodó elgondolás, hogy ezek az alternatív DNS-formák fontosak a sejtekben lévő fehérjék számára a szabályozási funkciók miatt. De egyes tudósok kitartanak azon elgondolás mellett, hogy amennyiben ezek a szerkezetek nem alakulnának ki a sejtek egy-egy adott életszakaszában, az kóros következményekkel járni az egyed szervezetének egészére nézve.

Forrás: www.hirado.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
A citrom egészségügyi hatásai

Ha az élet citrommal kínál, fogadjuk el - ezek a gyümölcsök ugyanis rendkívül gazdagok C-vitaminban, folsavban és számos egyéb hasznos...

Close