Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » Vészesen zsugorodik az Északi-sarkot borító jégtakaró

Vészesen zsugorodik az Északi-sarkot borító jégtakaró

A globális felmelegedés okozta olvadás nemcsak bolygónk élővilágában, hanem a világpolitikában, főként a kereskedelmi kérdésekben is változásokat hozhat.

A sarkvidéken kétszer gyorsabb felmelegedés tapasztalható, mint a világátlag, ami jelentős olvadást eredményez a jégtakarón. Egy Greenpeace által támogatott kutatás keretében szakértők egy csoportja expedíció keretében kezdte vizsgálni a jégtakaró változását, amely nemcsak a sarkvidék élővilágát, hanem az egész bolygó jövőjét veszéllyel fenyegetheti.

Till Wagner, az Észak-karolinai Wilmington Egyetem fizikusa, a kutatócsoport vezetője szerint a jég vastagsága mindenhol észrevehetően kisebb. A Fram Starit-szorosnál, amely Grönland és a Spitzbergák szigetcsoport között található, 1990 óta a jég vastagsága egyharmadával, három méterről két méteresre csökkent – áll a CNN cikkében.

A 2019-es mérések szerint a legnagyobb mértékű olvadás áprilisban és júniusban következett be, s ezzel minimumrekordot döntött a jégtakaró kiterjedése több arktikus régióban. A májusi vastagság ugyan meghaladta a 2016-os rekord alacsony értéket, de így is jóval az átlag alatt maradt.

Egyes becslések szerint az évszázad végére a tenger szintje jelentősen emelkedni fog, de nem haladja majd meg a két métert. Ha azonban a felmelegedés ebben az ütemben folytatódik, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig nem csökken, 2100-ra 52–98 centiméteres vízszintnövekedés is lehetséges – olvasható a The Washington Post híreiben.

A szakértők egy olyan kutatást végeztek, amelynek előrejelzései a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. Az egyik legpesszimistább forgatókönyv szerint a globális felmelegedés mértéke elérheti az öt Celsius-fokot, ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei pedig nagy valószínűséggel 62–238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra.

A globális felmelegedés jelei a sarkvidéken jelentkeznek a leglátványosabban, így ez számít a legveszélyeztetettebb területnek. Az északnyugati átjáró megnyílása, mely Grönland és Kanada északi része között található, szintén a klímaváltozás egyik jele.

Egy korábbi, BBC-nek adott interjúban Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem professzora arról számolt be, hogy a századfordulóra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7–178 centiméterrel járul hozzá a vízszint emelkedéséhez. Ha ehhez még hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat is, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk.

Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere májusban az Északi-sarkvidéki Tanács finnországi ülésén elmondta, jogtalanság címén elutasítja Kanada igényét az északnyugati átjáróra, amely a jég olvadása következtében megnyíló a szigettengeren húzódó csatornalánc. A miniszter kijelentése megdöbbenést okozott a szakértők és a kormányzati tisztviselők körében. Ha így áll a helyzet, felmerül a kérdés, hogy kihez tartozik valójában az átjáró – olvasható a brit The Economist hírmagazinban.
A sarkvidéki útvonal az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán térségeit kapcsolja össze, és rövid útvonalat jelent Európa és Kína között. Habár az átjáró az év egy részében eddig nem volt használható, a globális felmelegedés okozta olvadás következtében az utóbbi időben megnőtt a hajózhatósága – áll a brit The Guardian cikkében.

Forrás: www.hirado.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Élő tv-sportközvetítések – Kedd, szerda

A keddi és szerdai élő sportközvetítések:

Close