Kezdőlap » Kárpátalja » Tudomány » Zajlik a kárpátaljai magyar szórvány felmérése
Fotó: Orosz Sándor

Zajlik a kárpátaljai magyar szórvány felmérése

A kárpátaljai magyar szórvány felmérését célul tűző átfogó kutatás kezdődött vidékünkön idén nyáron. Az interdiszciplináris szempontokat érvényesítő kutatás részleteiről a projekt vezetőjét, Tátrai Patrikot, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének munkatársát kérdeztük.

Hogyan és mikor vetődött fel a kárpátaljai magyar szórvány kutatásának ötlete?
— A jelenleg zajló szórványkutatás előzménye a Summa 2017 elnevezésű tudományos projekt, amelynek célja a kárpátaljai magyar közösség számának, települési megoszlásának, egyes demográfiai jellemzőinek, valamint ideiglenes migrációjának a felmérése volt. A Summa 2017 eredményeinek tükrében a kutatói gárda számára nyilvánvalóvá vált, hogy van egy olyan terület, amelyről keveset árulnak el a nyers demográfiai adatok, ez pedig a szórvány. Indokoltnak tartottuk tehát, hogy kutatásainkat ebben az irányban folytassuk.
A jelenleg zajló kutatást a Bethlen Gábor Alap (BGA) Zrt. támogatja, és a Momentum Doctorandus szakmai koordinációjával valósul meg. A projekt résztvevői: Kovály Katalin, Erőss Ágnes (MTA CSFK Földrajztudományi Intézete), Ferenc Viktória (Nemzetpolitikai Kutatóintézet) és Molnár József (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola).
Mit tekintünk szórványnak?
— Fontos kérdésként vetődött fel, hogy milyen szempontok szerint határozhatjuk meg a szórvány fogalmát. A behatárolást Molnár József és jómagam végeztük statisztikai adatok alapján. Szórványként azonosítódtak azok a földrajzilag a tömbön kívül elhelyezkedő települések, ahol a magyarok számaránya legalább 5 százalék, illetve, ha a magyarok aránya 1-5 százalék, akkor legalább 20 fő. Ezek alapján 36 települést a magyarság szórványaként azonosítottunk, ahol a 2001-es népszámlálás adatai szerint mintegy 36 ezer magyar élt.
Kárpátalja mely településeire terjedt ki a kutatás?
— A terepmunka helyszínéül olyan településeket választottunk, melyek jól reprezentálják a kutatás céljait, illetve a kárpátaljai szórványtelepülések fő típusait. Három kutatási helyszínt jelöltünk ki: a nagyszőlősi járásbeli, földrajzilag és intézményileg is összekapcsolódó Gődényházát és Tekeházát, a felső-Tisza-vidéki, egymással szomszédos Nagybocskót és Gyertyánligetet, valamint Ungvárt. Úgy véltük, ezeknek a településeknek a vizsgálata által komplex kép rajzolódhat ki a kárpátaljai magyar szórványról.
Milyen módszerekkel folyt a kutatás?
Az interjúkészítésen alapuló terepkutatás két részből állt: az ún. elitinterjúk során a magyar érdekképviselet és intézményrendszer reprezentánsait — polgármestereket, óvoda- és iskolaigazgatókat, a KMKSZ és az UMDSZ alapszervezeti elnökeit, lelkészeket, a helyi közösségi élet szervezőit — kérdeztük. Az interjúk másik csoportja a vegyes házasságban élőket célozta. Arra voltunk kíváncsiak, mely döntések a meghatározóak az etnikai szocializációt illetően. Úgy véljük, a családon belüli dinamika bizonyos motívumai segítenek feltárni az asszimiláció okait, kiderülhet, milyen tényezők alapján dől el például, hogy a szülők a magyar oktatási intézményt választják-e a gyerekük számára, mi befolyásolja, hogy a család tagjai a többségi nyelvet vagy az anyanyelvüket használják-e otthoni környezetben stb.
Milyen tapasztalatokkal zárult a terepmunka? Mikorra várható az eredmények közzététele?
— A projekt eredményeinek publikálása a jövő év elején várható. A terepmunka után az interjúk elemzése következik, de az már most is leszögezhető, hogy a szórvány nem kizárólag etnikai kérdésként értelmezendő. A hétköznapokat formáló számtalan tényező játszik kisebb-nagyobb szerepet az etnikai szocializációban, illetve az etnikai identitás változásában. A helyi szórványon belül eltérések mutatkoznak a Ki a magyar?, Ki számít magyarnak? kérdésének megválaszolásában is. Érdekes például, hogy Gődényházán az etnikai hovatartozás meghatározása elsősorban felekezeti alapon történik.
A nyelvhasználat, nyelvválasztás kérdése szintén összetett. Egy nyelv „helyi értékét” nagyban befolyásolja gazdasági használhatósága. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az utóbbi években a magyarországi támogatásoknak, az egyszerűsített honosításnak vagy éppen a gesztuspolitikának köszönhetően Kárpátalján érezhető mértékben nőtt a magyar nyelv presztízse.
Bízunk benne, hogy a jelenleg zajló szórványkutatás — amellett, hogy bővíti és árnyalja a helyi magyar közösségre vonatkozó demográfiai, szociológiai, antropológiai és nyelvészeti ismereteket — támpontokkal szolgálhat a Kárpátalját érintő nemzetpolitikai stratégia számára is.

Hidi Tünde
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Turisták autója zuhant szakadékba az Iker-havason

A helyi mentőszolgálat jelentése szerint a Drahobrát közelében történt balesetről szeptember 15-én a reggeli órákban értesítették őket – tájékoztat a...

Close