Kezdőlap » Kitekintő » Kárpát-medence » A Felvidék legrégebben működő parasztzenekara
Varjos zenekar (Fotó: a zenekar facebook oldala)

A Felvidék legrégebben működő parasztzenekara

Sok népművészeti kincs rejlik a Felvidék hagyományőrző vidékein, ahol a népzenegyűjtők a legszebb magyar népdalokkal találkoztak és találkoznak ma is.

Egy Népzenei Adattár is lehet ilyen kincsek forrása, melyből meríthet a népdalokat kedvelő és éneklő felvidéki magyarság, főleg az elkövetkező hagyományápoló nemzedék. Azzal, hogy egy Népzenei Adattárban őrizzük a felvidéki magyar népdalokat, tiszteletünket rójuk le a népdalokat megszólaltató elődeink és a népdalokat összegyűjtő jeles népzenekutatók előtt, valamint Ág Tibor népdalgyűjtő, népzenekutató előtt, akinek munkássága nélkül nem lehetnénk e hatalmas kincs birtokában – olvasható a hazai népművészeti és folklórdokumentációs műhely honlapján.

Huszár László jóvoltából egy igen gazdag adattárunk van, azok segítségével, akiknek munkája által létrejöhetett: Agócs Gergely, Takács András, Katona István, Méri Margit és Ág Tibor.

Örömteli érzés, hogy a Fölszállott a páva tehetségkutató versenyen a csallóközi Pósfa zenekar nagy sikerével újabb ifjú nemzedék menti tovább népzenei kincsestárunkat, viszont országos viszonylatban bizony elhallgattak az egykori népzenekarok.

Hazai tájainkon a legrégebben alakult és folyamatosan működő parasztzenekar, a párkányi VARJOS az egyetlen, mely több mint három évtizede húzza a talpalávalót, nemcsak kelettől nyugatig, de éppen napjainkban a bécsi magyarok meghívásának is eleget téve, az osztrák fővárosban adott koncertet és játszott táncházat az öttagú zenekar.

Madocsai Szilárd, a zenekar alapítója beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy egykor Kéménden hallgatta az akkori cigányzenekarok valamelyikét, s ott ragadta magával a népi muzsika varázsa, s lett örökre elkötelezettjük a népi hangszereknek.

A 90-es években magyarországi népzenei programok hatására hazai tájainkon is alakultak parasztzenekarok, többnyire a Csallóközben, ahol a néptánccsoportok is igényelték az együttműködést, csakúgy mint Zselíz környékén.

A Varjos 1983-ban alakult, akkor a Kisbojtár néptánccsoport kísérője volt, s Tücsök név alatt 2002-ig működött. 2003-tól működnek önálló zenekarként VARJOS név alatt. Céljuk a Kárpát-medence népi kultúrájának bemutatása a XX. századi népzenei gyűjtések alapján.

Elsősorban a felvidéki magyarság népzenei anyagát játssza a zenekar, de előadásaikban hallhatóak Magyarország és Erdély területéről származó dallamok is. Napjainkban több tánccsoportot is kísérnek. Koncertműsoraik mellett táncházakban is muzsikálnak. Aktív résztvevői a felvidéki és külföldi fesztiváloknak. Több alkalommal szerepeltek a rádióban, televízióban is.

Vendégszerepeltek már Ausztriában, Csehországban, Olaszországban, Németországban, Görögországban, Törökországban, Romániában, Dániában, s Magyarország különböző tájain. Párkányban, Esztergomban rendszeresen szervezik a táncháztalálkozókat, melyekből bizony már alig akad a Felvidéken. A találkozókon egyre több felnőtt és gyermek vesz részt, ami jelzi, hogy van igény a népzenekultúránk megismerésére.

Sajnos azonban a zeneiskolák, művészeti iskolák tantervében nem szerepel a népzeneoktatás, népdaléneklés. A tehetséges fiatalok vagy elkallódnak, vagy jobb esetben Magyarországon keresnek oktatót. Emiatt a VARJOS tagjai között is vannak, akik vállalnak zenei oktatást, ahol erre igény van.

A parasztzenekarnak jelenleg öt tagja van. Hárman párkányiak (Madocsai Szilárd – klarinét, Madocsai Imre – brácsa, ének, Mocsi Péter – nagybőgő), prímásuk (Szabó „Suvi” Gábor) kassai születésű, jelenleg Budapesten él, énekesük (Varga Frida) kapuvári.

Forrás: felvidek.ma

Szólj hozzá!

More in Felvidék, népzene
Tanulnak és tanítanak – Népzeneoktatói képzés Kárpátalján

A Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja szervezésében elindult a népzeneoktatói képzés. A huszonöt jelentkező a féléves kurzus tapasztalatait használhatja fel nyártól...

Close