„A választójog a diaszpórában élőket is megilleti”
Martonyi meglepődött a baloldali pártok felvetésein.
Egy egységes rendszer jött létre a magyar állampolgárság könnyített megszerezésének tavalyi biztosításával a diaszpóra körében – mondta el Martonyi János külügyminiszter „A határon kívül élő állampolgárok parlamenti képviselete – A külföldön történő szavazás, példák és kihívások” című budapesti konferencián pénteken, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartottak. A külügyminiszter szólt arról is, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak joguk van a választáson való részvételre, ahogyan az több szomszédos országunkban történik.
Sokszor mondják, az, hogy a külföldön élő állampolgárok rendelkeznek-e választójoggal, döntően a nemzeti szuverenitás kérdéskörébe tartozik – mondta Martonyi. Ez Magyarország esetében jelentős korlátozásokkal érvényes, mivel számos szomszédunk van, amelyekkel hosszú évszázadokra visszamenő kapcsolataink vannak – tette hozzá. Martonyi kijelentette: egy ilyen fontos kérdést, mint a határon túliak szavazati joga, európai kontextusba kell helyezni. Szeretnénk meríteni azon országok gyakorlati tapasztalataiból, amelyek már bevezették ezt a rendszert – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Hazánkban szabályozni kell a külföldiek választójogi helyzetét, mivel tavaly lehetővé tettük a magyar állampolgárság megszerezését azok számára, akik nem hazánkban élnek. Sok félreértés övezte ezt a módosítását. Magyarország nem bevezette a kettős állampolgárság intézményét, mivel az már korábban létezett – tette hozzá. Rámutatott, hogy a világon élő magyarok jelentős része rendelkezett kettős állampolgársággal. Martonyi elmondta, hogy többek között az Amerikába távozott másfél millió magyar is megőrizte itthoni állampolgárságát. A diaszpóra tagjait mindig is magyar állampolgárnak tekintette az anyaország – mutatott rá a külügyminiszter.
A hátrányos megkülönböztetés ellen
Ez az elv a szomszédos országokban élő magyarokra nem vonatkozott, úgy gondoltuk, hogy ezt a hátrányos megkülönböztetést meg kell szüntetni – ismertette a tavalyi döntés okát a külügyminiszter. „Ezzel létrejött egy egységes rendszer a magyar diaszpóra körében.” Az állampolgárság kapcsán kifejtette, hogy ezt a módosítást részletesen el kellett magyarázni, és még most is vannak viták északi szomszédunkkal. Martonyi rámutatott, hogy számunkra mindig is fontosabb volt az egyén, mint a territórium.
A külügyminiszter úgy látja, a parlament létszámának csökkentése és az új alkotmány elfogadása miatt szükséges a választási rendszer megújítása. Eddig nem tudtuk megoldani a hazánkban élő kisebbségek képviseletének biztosítását, valamint az életvitelszerűen külföldön élő magyarok szavazati jogát. „Az alapvető nemzetközi jogi okmányok csak a fő elveket rögzítik a külföldi szavazást illetően.” Martonyi elmondta, hogy a polgári és politikai jogok mindegyik állampolgárt megilletik, akár külföldön, akár belföldön él.
Nem sérti a szuverenitást
„Ezeknek az embereknek joguk kell legyen arra, hogy a közösség döntéseiben részt vegyenek” – utalt a határon túli magyar állampolgárokra a külügyminiszter. Majdnem mindegyik szomszédos ország biztosítja a határon túli nemzetrészeiknek a szavazati jogot – tette hozzá. Nem sérti azon ország szuverenitását a külföldi szavazati jog gyakorlása, ahol az történik – világított rá Martonyi. Példaként hozta föl a hazánkban élő olaszok, románok választójogának a gyakorlását. Ez a téma a nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozik, de igényli a nemzetek közötti párbeszédet.
Az új választójogi törvényről elmondta, hogy a kétfordulós rendszer egyfordulóssá alakul. Martonyit nagyon meglepték azok a felvetések, amelyek szerint ez visszalépés a demokratikus jogokban. Emlékeztetett rá, hogy korábban a baloldali erők Franciaországban éppen a kétfordulós rendszert bírálták. A kétfordulós rendszerek ritkának számítanak a világban, ezért „szükséges az egy forduló”.
Technikailag is meg kell oldani a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogát – jelentette ki Martonyi. Barátsággal és megértéssel rendezni kell a szomszédainkkal az esetlegesen fölmerülő vitákat – zárta szavait a külügyminiszert.
Az Akadémia is nyitott a határon túlra
Minden harmadik magát magyarnak valló személy az anyaország határain kívül él – mondta el Kocsis Károly akadémikus. A megosztottság természetesen a két világháborút követően történt békeszerződéseknek köszönhető – tette hozzá. A rendszerváltást követően a tudomány területén is megkezdődött a nemzeti egyesítés folyamata, létrejött az MTA keretein belül a nem Magyarországon élő magyar tudósokkal való kapcsolat felvétele – mutatott rá a szakértő.
Kocsis kifejtette, hogy a nyitást jelezte az is, hogy az akadémiai tagság elnyeréséhez nem szükséges a magyar állampolgárság, csupán a magyar nyelv ismerete és a megfelelő tudományos fokozat. Jelenleg az Akadémia 15 ezres tagságának közel 10 százaléka határon túli – tette hozzá. Jelentős részük a Kárpát-medencén belül él. „Szeretnénk, ha fékeződne az agyelszívás folyamata, és a fiatalok, ha külföldre is mennek, mindenképpen térjenek vissza, amelynek az alapja az MTA által indított Lendület program lehet.”