Bethlen Gábor Alap: mit hoz az új támogatási rendszer?
A dolgok jelenlegi állása szerint nem megy zökkenőmentesen a határon túli magyarok támogatását kezelő Bethlen Gábor Alap „üzembe helyezése”. A Szülőföld Alapot váltó forráskezelő bejegyzése áprilisban megtörtént, az ígért pályázatok kiírása azonban késik. A Jobbik támadást intézett a kormány ellen, az illetékesek azonban állítják: minden rendben zajlik. Az elégedetlenség hangjai a határon túlról is hallhatóak, a dolgok mélyére nézve pedig egy egész más történet rajzolódik ki előttünk, amely már a magyar kormány és az RMDSZ viszonyáig vezet el minket…
Mint ismeretes, a második Orbán-kormány 2010 végén megszüntette az elmúlt években a határon túli magyarok támogatását kezelő Szülőföld Alapot, helyette pedig a Bethlen Gábor Alap létrehozását irányozta elő. Egy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a kormány érvelését, miszerint azért volt szükséges a Szülőföld Alap megszüntetése, mert a támogatási rendszer átláthatatlan, az ellenőrzési mechanizmus gyenge, és a pályázati formák is reformra szorultak (többek közt azért, hogy magánszemélyek is pályázhassanak a kiírt támogatásokra). Mindezeket orvosolandó Ulicsák Szilárd személyében külön kormánybiztost neveztek ki a határon túli magyar támogatások felügyeletére, valamint létrehozták a Bethlen Gábor Alapot, amelynek bejegyzése 2011. április 18-án történt meg.
Noha már az év elején tudni lehetett, hogy a BGA bejegyzése jó néhány hónapig el fog tartani, és hogy a nemzetpolitika új alapokra való helyezése, ezzel összhangban pedig egy merőben új támogatási rendszer megalkotása időigényes folyamat, mégis érték/érik kritikák az új támogatási alapot, határon innen és túlról egyaránt. Az ellenzék soraiból a Jobbik vonta kérdőre a kormányt, mondván: ha a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról szóló törvényt három nap alatt kellett véleményezni, a létrehozása miért húzódott négy hónapig? A radikális párt képviselője, Szávay István közleményében arra is kitér, hogy az új pályázatok kiírása késik, a már elbírált pályázatok kifizetése pedig akadozik.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság közleményében alaptalannak ítélte a Jobbik vádjait, valamint felhívta a figyelmet arra: „az Alap kezelésére jogosult Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. megalapítása nem egy-két napos kft. bejegyzési folyamat, hiszen egy olyan 100 százalékban állami tulajdonú, kiemelkedően közhasznú nonprofit társaságról van szó, amelyet a hatályos jogszabályok figyelembe vételével igen körültekintően kellett létrehozni.” A közlemény mindemellett kiemeli: a BGA bejegyzését követően azonnal kiírta a Határtalanul! pályázati felhívást, amellyel a magyarországi diákok külhoni magyarlakta területekre történő osztálykirándulásait kívánja támogatni, továbbá cáfolja azt is, hogy a kifizetések akadoznának, hiszen a nyertes 1300 pályázatból mindössze 20 maradt kifizetetlenül, ebből 16 olyan szervezethez tartozik, amelynek korábbi forrásokból elszámolatlan tartozása van.
Ami a határon túli magyaroknak szánt támogatási összegeket illeti, a Határtalanul! programra a kormány 500 millió Ft-t szán az idén, míg a Bethlen Gábor Alap 12 milliárd forintból gazdálkodhat 2011-ben. Az új támogatási rendszernek megfelelően a Magyar Állandó Értekezlet az a fórum, amely a támogatások alapvető irányait megszabja, a konkrét pályázatokról a Máért szakbizottságai döntenek. Az oktatási-nevelési támogatások kiírását Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár erre a hétre ígérte, ez összhangban áll Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyilatkozatával, aki május közepére datálta az első pályázatok publikálását. A korábbi gyakorlathoz képest ez jelentős késést jelent; az elmúlt években február végére kiírták a szóban forgó pályázatot, az elbírálásra áprilisig sor került.
Nem csak a pályázatok időbeli csúszása miatt lehet elégedetlen hangokat hallani a határon túlról, hanem a határon túli partnerek megválasztása miatt is. Utóbbi egészen pontosan az RMDSZ – magyar kormány viszonylatban válik izgalmassá, Budapest ugyanis egyoldalúan döntött úgy, hogy ezentúl nem a romániai Iskola Alapítvány fogja kezelni a magyarországi oktatási-nevelési támogatásokat – amely szervezet 2003. óta látja el ezt a funkciót, – hanem a Romániai Magyar Pedagógusszövetség. A döntésről azonban hivatalosan egyik szervezetet sem értesítették, noha az Iskola Alapítvány forráskezelői megbízását kétoldalú egyezményben rögzítette Magyarország és Románia. Jogilag tehát patthelyzet állt elő: amíg ugyanis a kétoldalú szerződésen nem változtatnak, Romániában nem lehet kiírni az oktatási-nevelési támogatásokat. Az Iskola Alapítvány közleményben fejezte ki értetlenségét a magyar kormány lépése kapcsán, s hangsúlyozta: az „alapítvány munkatársait naponta keresik fel a támogatást igénylők, azonban érdemi választ nem tudnak adni, hiszen a magyarországi illetékesek nem közöltek semmiféle hivatalos álláspontot.”
Vajon a BGA határon túli partnereinek kiválasztásával az a történet folytatódik, ami a magyar kormány külhonra kiterjesztett elszámoltatásával vette kezdetét, és amely miatt az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatának megromlása várható? Egy biztos: a hatékony és átlátható határon túli támogatási rendszer – annak ellenére, hogy az Alap megkezdte munkáját – még nem köszöntött be. Reménykedhetünk azonban, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a BGA valóban az érintettek javát szolgáló, minőségi munkát fog majd végezni.