Elindult az első erdélyi magyar történelmi portál

Elsősorban a történelem szakos egyetemi hallgatókat és a helytörténeti érdekességek iránt érdeklődőket szólítja meg az év elején indult Erdélyi Krónika. A magyar nyelvű történelmi portál Erdély múltjának hiteles, ezzel együtt olvasmányos bemutatására törekszik, és az erdélyi történészek közötti eszme-, tapasztalat- és forráscserét szorgalmazza.

Az Erdélyi Krónikát Kolozsvár dualizmusbeli korával foglalkozó történészek indították, akik kutatásaik során azt tapasztalták, hogy hiába volt a monarchia a kincses város egyik leginkább virágzó időszaka, mégis kevés forrás áll a rendelkezésre a korról – olvasható a forter.ro erdélyi hírportálon.

Fazakas László főszerkesztő a nehezen felkutatható források miatt döntött úgy, hogy egy blogfelületen összegyűjti az összes olyan tanulmányt, cikket, linket, ami hasznos lehet a hasonló kutatást végző egyetemistáknak, pályakezdő történészeknek. Így született meg 2016 februárjában portál elődje, a Kolozsvári Krónika blog.

Hamar kinőtték a blog kereteit

Nem sokkal az indulás után Fazakas László digitalizálta a Román Akadémiai Könyvtár fotóanyagának egy részét, amit elhelyezett a blogon, ugyanakkor engedélyt kért a kulturális folyóiratok történelmi cikkeinek szemlézésre. A csapat bővülésével létrehoztak egy e-könyvtárat, egy e-periodikát és egy térképgyűjteményt is.

Nyilvánvalóvá vált, hogy átlépték a blog kereteit, ezért a tematikák kiterjesztésével 2017 elején létrehozták az Erdélyi Krónika portált, ahol immár nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély más nagyvárosainak múltjával is foglalkoznak. A szerkesztőcsapat szerencsés módon úgy állt össze, hogy minden nagy történelmi korszakot lefednek.

Nem tanítják Erdély történelmét a román iskolákban

Fazakas László szerint napjainkban sok a félrevezetés a történelemmel kapcsolatosan, hiszen mindig vannak olyan önjelölt történészek, akik a hitelességet mellőzve terjesztenek elméleteket. A közösségi oldalak révén pedig ma már könnyű elérni a szélesebb olvasóközönséget.

Erdély történelmét ugyanakkor nem tanítják a román iskolákban, a román közoktatásban a fejedelemségek vagy a dualizmus korát háttérbe szorítva, olyan kontextusban mutatják be a régió múltját, amilyenben akarják – mondta a foter.ro-nak a főszerkesztő.

A helyzeten nem segít az sem, hogy vannak olyan történészek is, akik nem tudnak egymás kutatásairól, és párhuzamosan foglalkoznak bizonyos témákkal, a kutatásokról pedig kizárólag a szűk szakmai körök által olvasott lapokban lehet tájékozódni – tette hozzá.

A főszerkesztő reméli, mindebben változást hozhat az Erdélyi Krónika, mely kapcsolatot teremtene a történészgenerációk között, nyitna a fiatalok felé a közösségi oldalakon, és lehetőséget teremtene az egyetemisták számára is egy-egy jól sikerült szemináriumi szakdolgozat, diplomamunka, doktori disszertáció közlésére is.

Ott vannak a YouTube-on és az Instagramon is

Távlati terveik között szerepel rövid narrált képkollázsokkal bemutatni Kolozsvár legkiemelkedőbb polgármestereit, elsőként a várost 12 évig vezető Albach Gézát, illetve Erdély más prominens személyiségeit.

A főleg fiatalok körében népszerű Instagramon archív fotókat közölnek, míg a nemrég létrehozott YouTube-csatornájukon az egyes korszakokat bemutató mozgóképeket tesznek közzé.

Családi gyűjteményekben is “kutatnának”

Egy másik távlati tervről Ferenczi Szilárd szerkesztő számolt be, aki régi fotók gyűjtését tervezi. Szerinte a családi gyűjteményekben rengeteg olyan fénykép található, mely túlmutat a személyes szinteken, és érdekes adalékkal szolgálhat a történészek vagy a történelem iránt érdeklődők számára.

A város közterein készült családi fotók mikrotörténelmi szállal mesélnek a város múltjáról, épületeiről, egy-egy korszak szokásáról, divatjáról. Bár ez nem kimondottan történelem, de hozzátartozik egy város történetéhez, és meghatározza azt is, hogy a jelenben miként gondolkodunk a közterekről vagy a városrendezésről, magyarázta a történész-szerkesztő, aki a veszprémi levéltár egyik kezdeményezéséből inspirálódott, és az adatbázist a Fortepanhoz hasonlóan alakítaná ki.

Húsz év lemaradás

A történelemszemlélet megváltoztatására van szükség, de ehhez rengeteg munka szükséges. Az erdélyi magyar társadalom jó húsz évvel le van maradva a múltról való gondolkodást illetően, és a különböző kutatási területekbe fektetett munka között óriási különbségek vannak – vélekedett Ferenczi.

Vannak korok, melyeket alaposan körbejártak a történészek, miközben rengeteg témával senki sem foglalkozott. Ilyen például a Román Állami Levéltár Kolozs megyei főosztályán megtalálható, a Kolozsvári Ipartestület – mely a kolozsvári kisiparosok érdekegyesítő szervezete volt – 1896 és 1945 között felgyűlt iratanyaga. A több tíz folyómétert kitevő iratokat még senki nem kutatta – említette példaként.

A levéltárakban akad olyan forrásanyag, mely néhány éven belül megsemmisül, amennyiben nem digitalizálják – hívta fel rá a figyelmet.