Kezdőlap » Kitekintő » Kárpát-medence » Felvidék ma: az oktatásügyben riasztó a helyzet

Felvidék ma: az oktatásügyben riasztó a helyzet

Az oktatásügyben nagyon súlyosak a problémák, amelyek egyre csak fokozódnak és az állam hosszú idő óta képtelen megoldani azokat.

Az óvodákba nehéz bejutni, a főiskolákra lasszóval fogják a diákokat, kevés a lehetőség a problémás gyerekek számára, a tanulók sokszor szembesülnek a pedagógusok általi megaláztatással, a pedagógusok pedig kevésbé motiváltak, siralmas a megbecsültségük és a fizetésük is – ezek derültek ki abból a felmérésből, amelyet egy szakemberekből álló munkacsoport készített.

2016-ban a MESA 10 civil szervezet indítványozta, hogy tárják fel a hazai oktatási rendszer hiányosságait és tegyenek meg mindent annak megváltoztatására. 2017 és 2019 között a kezdeményezésnek köszönhetően egy széleskörű mennyiségi és minőségi analízist készítettek 650 résztvevő szóbeli megkérdezésével és 15 000 kérdőíves felmérés alapján a pedagógusok és a munkáltatók bevonásával.

Fejére állított piramis

Az elemzések szerint a szlovák iskolaügyi rendszer irányítása sok kívánnivalót hagy maga után. Nincs hosszútávú stratégia és ez megmutatkozik abban, hogy állandóan változnak a törvények és nem megfelelő az oktatásügy finanszírozása.

„Alapvető probléma, hogy a mi oktatásügyünk egy fejére fordított piramisra emlékeztet. Egyrészt nagyon zárt, ami az óvodákat, a gyerekek beiskolázását illeti és nagyon nyitott a középiskolák és főiskolák szintjén. Az óvodákba ugyanis csak a gyerekek kis része jut be, a főiskolákra viszont mindenki, és jelenleg több a főiskolai és egyetemi férőhely, mint az érdeklődő” – magyarázta Renáta Hall, a felmérést végző munkacsoport vezetője.

Ugyanakkor szerinte az oktatásban nem veszik figyelembe a gyerekek egyéniségét, sokféleségét, így nem segítik az életbe való beilleszkedésüket sem.

Az alapiskolákból a középiskolákba

Miroslava Hopálová, a szakcsoport tagjaként azt elemezte, hogy az iskoláskor előtti intézményekbe, óvodákba való bejutáshoz kevés esélyük van az egészségkárosult gyerekeknek.

„A felmérések szerint 40%-uk nem jár óvodába, mert erre nincsenek meg a kellő feltételek. Az alapiskolai oktatás ugyan minden gyerek számára kötelező, de ennek ellenére az egészségkárosult gyerekek jelentős hányada házi oktatásra kényszerül. Nagyon sok esetben ugyanis az iskolák képtelenek megfelelő körülményeket biztosítani számukra és oktatási asszisztenseket sem tudnak alkalmazni” – mondta.

Kifejtette azt is, hogy még súlyosabb a gond később, amikor az egészségkárosult gyerekek befejezik az alapiskolát és középiskolába készülnek.

A felmérésekből kitűnt, hogy az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók nem ott folytatják tanulmányaikat, ahol szeretnék, amely iskola vagy tanulmányi szak iránt érdeklődnek és lenne is hozzá adottságuk, hanem ott, ahol egyszerűen hajlandók őket befogadni. Ugyanez a helyzet a középiskolai tanulmányaik elvégzése után, a főiskolára jelentkezés alkalmával is. A mintegy 7000 egészségkárosult érettségizőből csak körülbelül 1000 folytatja tanulmányait főiskolán, egyetemen.

Elgondolkodtató a pedagógusok megbecsülése is

Komoly gond továbbá, hogy a pedagógusok nincsenek kellően értékelve, nincsenek megfelelően motiválva és a bérezésük sem kielégítő.

„Az elemzés kimutatta, hogy a jövendő pedagógusok felkészítése inkább elméleti jellegű, arra készítik fel őket, hogy mit tanítsanak és nem gyakorlati jellegű, nem arra összpontosít, hogy miként tanítsanak” – jegyezte meg Renáta Hall.

Rémisztő adatok láttak napvilágot arról is, hogy a középiskolások 75%-a már átélte, hogy tanítói megalázták és hasonlóan megaláztatások érték a főiskolások 60%-át is.
Elgondolkodtató problémának tartják, hogy a főiskolások 41%-a az itthon megkezdett tanulmányait külföldön folytatja és nem is kíván visszatérni Szlovákiába. Fő okként pedig azt jelölték meg, hogy a főiskoláknak nagyobb rangjuk van külföldön.

Minőségi és mennyiségi elemzés

Az elemzés ugyancsak kiderítette, hogy a főiskolások külföldön jobban fejleszthetik egyéni képességeiket, amelyet aztán a jövendő munkaadóik jobban is értékelnek.

Az elemzés vezetője szerint nálunk hiányoznak azok az információk is, amelyek az oktatásügyben a minisztérium és annak intézményei által bevezetett változásokról szólnak.
Szerintük a gyakorlatban érvényesülő jó példák ismertetése hozzájárulhatna az oktatásügy, iskoláink, intézményeink jobb működéséhez.

webnoviny/Felvidék.ma

Szólj hozzá!

More in Felvidék
A magyarság értékeit gyűjteni kell

A Balogvölgyi Tájegységi Értéktár Bizottság nyerte a Településeink értékei című pályázatot, amelyet második alkalommal hirdetett meg a Felvidéki Magyar Értéktár...

Close