Kezdőlap » Kitekintő » Kárpát-medence » Fogyatkozik a magyar iskolába íratott gyerekek száma Ipolyságon
Illusztráció

Fogyatkozik a magyar iskolába íratott gyerekek száma Ipolyságon

Felvidéken a Hont–Ipoly menti régió havilapja utolsó számának „Beiratkozások Ipolyságon és a régióban” című cikke az iskolába újonnan beíratott gyerekekről szól. A számokat vizsgálva rögtön kiderül, hogy a szlovákiai városban, Ipolyságon a 2019/20-as tanévre 100 elsőst írattak be. Közülük 62 gyereket a két szlovák tannyelvű iskolába, 38-at az ugyancsak két magyarba.

A különbség tehát jelentős. S ez nemcsak az idén történt így, de tavaly is a másik felére billent a mérleg nyelve. Akkor a szlovák beíratottak 81-en voltak, a magyarok 51-en. Csökkenés tehát idén ehhez képest mindkét helyen volt, ami a születések alacsony számával is magyarázható.

Ám a mi bizonyítványunkat még így is nehéz megmagyarázni. Az említett táblázat 2015-től az egyes iskolák létszámát is kimutatja Ipolyságon. Eszerint a szlovák alapiskoláknak jelenleg összesen 526, a magyaroknak 466 tanulója van. A különbség nem annyira jelentős, ám ha a felvidéki városka nemzetiségi összetételét figyeljük, akkor mindez már kell, hogy figyelmeztessen valamire. Hiszen Ipolyság lakosságának 1910-ben csaknem 95 százaléka volt a magyar, ami 2001-re 62 százalékra, 2011-re pedig 58 százalékra apadt. A jelenlegi adatokat nem ismerem, ám még mindig túl lehet a magyar nemzetiségűek százalékaránya az ötvenen.

Sajnos azonban, a beiratkozási statisztikák nem az ennek megfelelő arányt mutatják. Milyen következtetést lehetne tehát levonni az ismert beiratkozási adatokból? Avagy mi lehet a magyarázata ennek a jelenségnek? Az első megállapítás, ami mindenki számára világos: a szlovákság kisebb százalékaránya ellenére jóval több a gyermek az államnyelven oktató intézményekben Ipolyságon.

Ez szerintem az alábbi okok, jelenségek miatt történhet:

A szlovákság körében több gyermek születik, mint a magyaroknál.
Az elvándorlások száma a magyar nemzetiségűek esetében magasabb, míg a szlovákoknál a jelentősebb beköltözéssel is számolhatunk.
A magyarság körében az elöregedés is jelentősebb, mint a szlovákoknál.
A roma lakosság gyermekei inkább a szlovák iskolákba jelentkeznek.
A vegyes házasságokban született gyermekeket később elsősorban szlovák tannyelvű iskolába íratják.
Még mindig számottevő lehet azon magyarok száma is, akik a szlovák iskolát választják gyermekeiknek.

Mindenesetre érdemes lenne a fenti vélt okokat, illetve az ezekből adódó következményeket alaposabban is megvizsgálni, sok más egyéb kérdés megválaszolásának feldolgozásával együtt. Ezt végre komolyan meg kellene tennie egy erre a célra kijelölt szakembergárdának (mely pedagógusból, teológusból, pszichológusból, szociológusból, politikusból, családkutatóból állna), mondjuk a magyar iskolák képviselőivel, a Csemadokkal, az MKP-vel, a magyar társaságokkal-társulatokkal karöltve.

A régióról is szól az idézett táblázatos írás, melyből megtudhatjuk, hogy az ipolyságiakon kívül van még teljes szervezettségű alapiskola Deménden, Ipolyszakálloson és Paláston. Az elsőben már régebbtől csak szlovákul oktatnak, mivel a magyar tagozat megszűnt. Ide 11 elsőst írattak, eggyel kevesebbet, mint az elmúlt évben. Ipolyszakálloson a beíratottak száma most 8 volt, tavaly pedig 7. Ám hozzá kell nyomban tennünk, hogy az iskolaépületben működtetnek egy szlovák tannyelvű kisiskolát is, elsősorban a környékből ide járó romák számára. Ennek jelenleg 39 tanulója van, a magyar alapiskolának pedig 71. A szlovák alsó tagozatba 2015-től 57 gyereket, a magyarba pedig 33-at írattak be.

Furcsa helyzet állt elő Paláston is, ahol két teljes szervezettségű alapiskola működik: egy szlovák tannyelvű állami, s egy magyar egyházi iskola. Az elsőbe idén 11 gyereket, tavaly hatot írattak. A magyarba most kettőt (s amint az egyik híradásból értesülhettünk, ezek sem iskolaérettek), tavaly pedig ötöt. A szlováknak jelenleg 80 tanulója van, a magyarnak pedig 48. Itt aztán tényleg igen alapos vizsgálat tárgyává kellene tenni eme jelenségeket, meg még sok egyéb mást is.

Magyar kisiskolából a régióban van még három: Szalatnyán, Ipolyviseken és Alsószemerédan. Szalatnyán az iskolát csak roma tanulók látogatják. Az iskolának idén 9 tanulója van, elsőst most nem írattak be, tavaly pedig kettő volt a beíratottak száma. Ipolyvisken 16 tanuló látogatja az intézményt. A tavalyi eggyel szemben most négy tanulót írattak ide, ám a legtöbb diák roma származású, s az itteniek közül sokan Ipolyságra hozzák gyermeküket első osztályba is. Alsószemeréden hasonló a helyzet: 19 tanulójuk van, de idén már csak egyet írattak be. A romák közül is Ipolyságra hoznak több tanulót, egyelőre még valamelyik magyar iskolába. Ha tehát a régióból elhozott gyerekek is az ipolysági iskolák létszámát növelik, akkor a helybeli elsősök száma még kevesebb, mint amennyit a statisztika mutat.

Érdemes lenne azonban ilyentájt nemcsak az alapiskolák, hanem a középiskolák helyzetét is megvizsgálni, mert a dolgok bizony összefüggnek. Mint ahogy az alapiskolák és az óvodák helyzete is szorosan összefügg. Az utóbbiak számának alakulásával pedig nem nagyon foglalkozunk berkeinkben. Igaz, a Honti Lapok utolsó számában ezekkel kapcsolatban is találtunk írást. S csak remélhetjük, hogy igazzá válik az, amit a magyar állam óvodafelújítási támogatásáról tudósító cikk címe állít: „Az óvodafelújítás új időszámítást jelent az Ipoly menti községek életében”…

Forrás: felvidek.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Május 20-án iktatják be az új elnököt

A Legfelsőbb Tanács hosszas halogatást követően május 16-án döntött Volodimir Zelenszkij beiktatásának idejéről: az elnököt május 20-án, kijevi idő szerint...

Close